Page 147 - 8_fizika.indd

Már a 7. évfolyamon, a kémia órán kísérleteztünk lángfes-téssel. A 479. ábrán látható, magas hőmérsékletű lángban a nátrium izzó gőzei világítanak. (Innen ered a láng sárga fénye). Ha ezt a fényt vetítenénk a prizmára, a folytonos színkép helyett csak egy fényes, sárga vonal jelenne meg. A magas hőmérsékletű, izzó gázok által kibocsátott fény is felbontható. Az így kapott színkép azonban nem folyto-nos, hanem csak néhány színes „vonalból” áll. Ez a vonalas színkép (480. ábra) jellemző arra az anyagra, amelyik a fényt kibocsátotta.

Ha a fehér fény különböző anyagokon halad át, azok a fény egy részét elnyelhetik. Az elnyelt fény természetesen már nem jelenik meg a színképben: helyén sötét, elnyelési vo-nalakat találunk (481. ábra). Az elnyelési színkép (482. áb-ra) jellemző arra az anyagra, amelyiken a fény áthaladt.

A színkép tehát jellemző arra az anyagra, mely a fényt kibocsátotta, vagy amelyen a fény áthaladt. Ez teszi le-hetővé a színképelemzést, mely az anyagok vizsgálatá-nak egyik fontos és érzékenymódszere. A színképelem-zés eszköze a spektroszkóp. Működési elvét a 483. ábra mutatja.

Az eszköz elnevezése a színkép latin nevéből, a spektrum- ból származik. Sokféle spektroszkóp létezik, melyek nagyon sok célra használhatók. Például a vonalas színkép elemzé-sével megállapítható, hogy az acélbanmilyen ötvöző anya-gok, és milyen arányban vannak jelen; elnyelési színkép se-gítségével pedigmeghatározhatóaz is, hogy avérbenmilyen alkotórészek találhatók és így tovább…