Page 15 - 8_fizika.indd

13

Az égés kémiai változás, melynek során a tüzelőanyagban tárolt kémiai energia hővé alakul át. Az égés során az égő anyag belső energiája csökken, míg a környezet belső ener-giája növekedik:

Q

é

= L

é

· m

ahol L

é

az éghető anyagra jellemző égéshő, mértékegysé-

ge

kJ kg

vagy

MJ kg

.

A tüzelőanyagok égése során felszabaduló hő egy része mechanikai energiává alakítható. Ezt a célt szolgálják a hőerő-gépek , melyeknek két fajtájával ismerkedtünk meg: a gőz-gépekkel és a gázgépekkel.

A gőzturbinákban (29. ábra) a nagy sebességgel áramló víz-gőz forgatja a járókereket. A gőzturbinák hatásfoka 20–40%. Gőzturbinák hajtják meg az atomerőművek és a hőerőmű-vek generátorait is.

A belsőégésű motorok a gázgépek közé tartoznak. A bel-sőégésű motorok munkahengerében levegővel kevert üzemanyag ég el ; az égés során keletkező gáz mozgatja a dugattyút. A dugattyúk egyenes vonalú mozgását a for-gattyús hajtómű alakítja át forgómozgássá.

A munkafolyamat alapján kétütemű és négyütemű mo-torokról beszélhetünk. A négyütemű motorokban (30. ábra) szívás, sűrítés, robbanás és kipufogás követik egymást. A két-ütemű motorokban (31. ábra) egyszerre játszódik le a szívás és a sűrítés, illetve a robbanás és a kipufogás.

Mindkét motortípusnál fontos a megfelelő üzemanyag-le-vegő keverék, melynek előállítását a porlasztó végzi. A benzinmotorok hatásfoka 25–30%. Ennél jobb, 35–45%- os hatásfokkal működhetnek a dízelmotorok. A dízelmo-tor levegőt szív be , majd azt összesűríti . Az így felforróso-dott levegőbe befecskendezik az üzemanyagot, mely a hengerben külön gyújtás nélkül felrobban. Az utolsó ütem itt is a kipufogás .

29. ábra

30. ábra A négyütemű motor működése

31. ábra A kétütemű motor működése

robbanás