Page 150 - 8_fizika.indd

Még azok az állatok is képesek a fény érzékelésére, melyek-nek nincs látószervük. Így például az óriás amőba a fény felé mozog; a földigiliszta pedig a testfelületén egyenle-tesen elhelyezkedő hámsejtek segítségével érzékeli a fény erősségét.

Különösen érdekes az ízeltlábúak összetett szeme, mely hatszögletű, „egyszerű szemekből” (ommatídiumokból) áll (493-494. ábra). Az összetett szem nem ad olyan éles képet, mint a gerinces állatok szeme, de nagy látószögű, és kiváló-an alkalmas amozgó tárgyak érzékelésére. A szemegyik jel-lemzője az ún. időfelbontás, mely megmutatja, hogy hány egymást követő képet tud a szem megkülönbözetni 1 s alatt. Az emberi szem időfelbontása 10-15 1/s – a rovaroké 250 – 300 1/s. (A moziflm 1 másodperc alatt levetített 24 állóképét az emberi szem folyamatos mozgásnak érzékeli – egy légy számára ez csak diavetítés…) A kitűnő időfel-bontás is hozzájárul például ahhoz, hogy a szitakötők – szemük 30 000 egyszerű szemből áll – 50 km/h sebesség-gel repülve is biztosan el tudják kapni a kiszemelt rovart.

A madarak szeme – természetesen életmódjuknak meg-felelően – fejlett. A vándorsólyom például már 1,7 km tá-volságból észreveszi a fecskét, és 800 m-ről (!) a szitakötőt. Az éjjel vadászó baglyok pupillája igen tág is lehet (495. ábra) – így viszonylag kevés fényt is jól tudnak érzékelni.

Az emlősök szemének az ember szeméhez hasonló a fel-építése. A ragadozók általában előre látnak jól, így kitűnő-en meg tudják becsülni a zsákmány helyét. A zsákmány-állatok (pl. az egér vagy az üregi nyúl) szemeinek oldalsó elhelyezkedése pedig nagy látószöget biztosít.

(Nehéz lenne például észrevétlenül az üregi nyúl háta mögé kerülni, mert „teljes körben” lát, azaz szemeinek látószöge 360°. Persze, a megközelítést az is nehezítené, hogy a nyúl hallása is kitűnő…)

Az éjszakai életmódot folytató állatok (például a róka vagy a macska ) szemében – a retina mögött – fényvisszaverő réteg található. Így az állat szemébe jutó fény – a visszaverődés után – még egyszer áthalad a fény érzékelését biztosító pálcikákon. Az emlősök színlátását háromféle csap biztosítja: a kékre, a zöldre és a vörösre érzékeny. Ezek meglététől, illetve számától függ az, hogy milyen színe-ket lát egy állat: a lovak például vakok a kékre, a szarvasmarhák pedig a vörösre. A juhok sem a kék, sem a vörös színt nem látják. Az emberi szem képes arra, hogy a látható színkép minden színét ér-zékelje – de nem látunk azon túl. Egyes állatok – mint például a csörgőkígyó – az infravörös, mások – mint például a háziméh – az ultraibolya tartományban is képesek látni (496. ábra).