Page 29 - 8_fizika.indd

27

Az alumíniumban vannak olyan elektronok, melyek „szabadon” el tudnak mozdulni. Az ebonitrúd ne-gatív töltéseinek taszító hatására ezek az elektronok az alumíniumrúd végére – onnan pedig a vele érintkező golyóra kerültek.

Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy alumíniumrúd helyett valamilyen szigetelő anyagból (például üvegből vagy műanyagból) készült rudat használunk! Azt tapasztaljuk, hogy a golyó nem mozdul el. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a szigetelőkben az elektronok „helyhez kötöttek”.

Összefoglalva:

A kísérlet közben az alumínium szabadon elmozdulni tudó elektronjai a rúd vége felé „ván-doroltak” (69. ábra). Rendezett mozgásuk azt jelentette, hogy a rúdban elektromos áram folyt

(bár ez csak rövid ideig tartott).

Fontos tudni:

Az elektromos vezetés nem jelenti azt, hogy a fémek valamennyi elektronja részt vesz ebben a fo-lyamatban! A legtöbb fém esetében csak az atom 1, vagy 2 elektronja tud szabadon elmozdulni

(például az ezüstatom 47 elektronja közül csak 1). Ezek az atommagtól távol elhelyezkedő, lazán kö-tött „külső” elektronok.

Jelenlegi tudásunk szerint az elektron töltése a természetben létező legkisebb elektromos töltés (szám- értéke 1,6 · 10 –19 C). E szerint 6,25 · 10 18 (azaz 6 250 000 000 000 000 000) db elektron együttes töltése tenne ki 1 coulombot!

Az elektront a fizikában – és a kémiában is – így jelöljük: e – . Az e betű feletti negatív jel az elektron ne-gatív töltésére utal.

Kérdések

1) Sorolj fel néhány olyan anyagot, melyekből elektromos vezetékeket készítenek! 2) Miért képesek a fémek az elektromos vezetésre?

3) Az elektronok olyan parányiak, hogy szemmel nem láthatók. Mégis, egy egyszerű kísérlettel igazolni tudjuk azt, hogy a fémekben vannak szabadon elmozdulni tudó elektronok. Ismertesd ezt a kísérletet!

4) Általában hány elektron vehet részt a fémek elektromos vezetésében? 5) Mi az elektron betűjele, és miért teszünk az e betű fölé egy negatív jelet?

A fémek elektromos vezetését a szabadon elmozdulni tudó elektronok teszik lehetővé.