Page 32 - 8_fizika.indd

30

Figyeljük meg, hogy a zsebtelep kivezetései eltérő hosszú-ságúak (78. ábra). Egyik mellett még egy jel is található. Ez utóbbi a zsebtelep pozitív pólusa: itt elektronhiány, míg a másik – negatív – póluson elektrontöbblet van. A zsebte-lep áramkörében hosszú ideig világít az izzólámpa, jóllehet a negatív pólus többlettöltését biztosító elektronok folya-matosan áramlanak a pozitív pólusra.

Az áramkör működése során ez az elektronmozgás folyama-tos: az áramforrás pótolja a negatív sarokról eltávozott elekt-ronokat, a pozitív sarkon pedig fenntartja az elektronhiányt. Másként ezt úgy ismondhatnánk, hogy az áramforrás egy-fajta „elektronszivattyúként” működik és állandó fe-szültséget biztosít a két pólus között.

Az elektromos töltések mozgatásához is munkavégzésre van szükség. Több töltés mozgatása közben több, kevesebb töl-tés mozgatása közben kevesebb munkát végez ugyanaz az áramforrás.

Képletben:

W ~ Q W = U · Q

U =

W Q

ahol a feszültség jele: U, a német ursache, magyarul ok szó első betűje. (A német szó helyes kiejtése: urzahe.)

A feszültség mértékegységét Volta olasz tudós (79. ábra) tiszteletére volt-nak nevezték el. Jele: V.

1 V a feszültség az áramkör két olyan pontja között, ahol 1 C töltés mozgatásához 1 J munkavégzés szükséges.

1 V =

1 J 1 C

Az áramkör működése – A feszültség mérése

78. ábra

79. ábra

80. ábra

Az elektromos töltések mozgatása során végzett munka egyenesen arányos amozgatott töltés nagy-ságával. Az arányossági tényező a feszültség, mely megmutatja, hogy mennyi munkát végez az áram-forrás 1 C töltés mozgatása közben.