Page 34 - 8_fizika.indd

32

A kísérleteinkhez használt zsebtelep – felépítését és műkö-dését tekintve – a galvánelemek közé sorolható. Az első ilyen elemet – Galvani, olasz orvos megfigyeléseire támasz-kodva – Volta készítette, 1800-ban.

A galvánelemműködése

Kísérleti eszközünk egy réz- és egy cinklemezből áll, melyeket szigetelő választ el egymástól (85. ábra). A réz- és a cinklemezt elektródáknak nevezzük. Először kössük össze az elektródákat egy voltmérő kivezetésével úgy, hogy a rézlemezt a műszer jelzésű, a cinklemezt a műszer jelzésű, sarkához kötjük.

Ezután tanárunk az elektródákat óvatosan higított kénsavba meríti.

Figyeljükmeg, hogy a bemerítés után azonnal heves pezsgés indul meg az oldatban, a voltmérő pedig kb. 1 V feszült-séget mutat (86. ábra)!

Tanárunk egy kis idő múlva kiemeli az elektródákat az ol-datból.

Vegyük szemügyre a vízzel leöblített és szárazra törölt elekt-ródák felületét! Azt látjuk, hogy a rézelektróda felülete nem változott, ellenben a cinklemezt a sav „megmarta”. A cink egy része feloldódott a híg kénsavban.

(Az oldódás kémiai folyamat, mellyel részletesen kémiai ta-nulmányaink során foglalkoztunk a 7. osztályban.)

Az oldódás során azonban nemcsak a cink alakult át, ha-nem megváltozott az oldat összetétele is. Így a Volta-elem csak addig működhet, amíg valamelyik alkotórésze teljesen el nem „fogy” – ekkor az elem kimerül .

Elemek és telepek

85. ábra

86. ábra

88. ábra

KÍSÉRLETEZZÜNK!

A galvánelem működése közben kémiai energia alakul át elektromos energiává.

Az energia-megmaradás a galvánelemek működése során is teljesül.

87. ábra