Page 70 - 8_fizika.indd

This is a SEO version of 8_fizika.indd. Click here to view full version

« Previous Page Table of Contents Next Page »

Az izzólámpa valószínűleg a legismertebb elektromos készülék. Elnevezése pontosan utal működésére, hiszen a magas hőmérsékletű, izzó fémszál az izzás miatt bocsát ki fényt. Részeit a 185. ábra mutatja.

Az izzólámpa

Az izzószálat nagyítóüveg alatt szemügyre véve láthatjuk, hogy az egy spirálisan felcsavart, vékony huzal (ellenálláshu-zal, 186. ábra). (Kinyújtva tehát jóval hosszabb lenne, mint ahogyan első ránézésre látszik.) Üzemi hőmérséklete igen magas, 2500–3100 °C. Ezért az izzószál anyaga magas olva-dáspontú fém, általában wolfram .

Amagas üzemi hőmérséklet miatt az izzószálat tartó részek

is magas olvadáspontú fémből, illetve üvegből vannak. A fémtartók biztosítják az izzószál elektromos csatlakozását is.

Fontos része az izzólámpának az üvegből készült védőbura is. Az üveg a magas hőmérsékletet „jól elviseli”, és mivel át-látszó, az izzószál által kibocsátott fényt is átengedi .

De miért van szükség védőburára? Hiszen az izzószál „önmagá-ban” is világít!

Az izzás magas hőmérsékletén a szál anyaga igen könnyen kémiai reakcióba lép a levegő oxigénjével – azaz oxidálódik. Hogy ez ne következhessen be, a bura alól kiszivattyúzzák a levegőt. A kisebb nyomású térben magas hőmérsékleten izzó fémszál könnyen elpárologna, és az izzó hamar tönkre-menne. Ezt elkerülendő, a levegő kiszivattyúzása után védő-gázt töltenek a burába. Ez rendszerint kripton vagy valami-lyen más nemesgáz, mely még az izzás hőmérsékletén sem reagál a fémmel, és jelentősen csökkenti a szál párolgását.

A lámpatest csavarmenetes vagy bajonettzáras (187. ábra) ki-vitelben készülhet. Utóbbit olyan helyeken – például jármű-vekben – alkalmazzák, ahol a lámpa rázkódásnak van kitéve. (A rázkódás következtében a csavarmenetes foglalatban az izzó kilazulhat.) A lámpatest belső részét hőálló és elektro-mosan szigetelő anyag tölti ki.

A burán vagy a lámpatesten feltüntetik azt a feszültséget, melyre az izzót tervezték: ez az üzemi feszültség. Feltün-tetik az izzó teljesítményét is (188. ábra). Ha az alkalmazott feszültség alatta marad az üzemi feszültségnek, az izzószál halvány, sárgás-vörös fénnyel izzik, „pislákol”. Ennél valami-

185. ábra

186. ábra

187. ábra

68

Page 70 - 8_fizika.indd

This is a SEO version of 8_fizika.indd. Click here to view full version

« Previous Page Table of Contents Next Page »