Page 80 - 8_fizika.indd

Már az 5. osztályban, a természetismeret órán megismerkedtünk a legfontosabb mágneses jelensé-gekkel. Ismételjük át, és bővítsük ki ismereteinket!

78

A mágnesség alapvető jelenségeit az ókori emberek is is-merték. Az elnevezés Magnesia kisázsiai város nevéből szár-mazik – e város közelében ugyanis mágneses tulajdonságú vasércet rejtett a föld. A magnetit (219. ábra) felszínre került darabjai pedig a kisebb vastárgyakat magukhoz vonzották – és maguknál is tartották.

A magnetit természetes mágnes . A természetes mágnest egy acélrúdon végighúzva az acél is mágnesessé tehető: mesterséges mágnessé válik.

Vizsgáljuk meg a mágnesek tulajdonságait!

Első kísérleteinkhez a fizika szertárban található rúdmágne-seket használjuk. Szembetűnő, hogy egyik végüket pirosra, másikat kékre festették. Erről már tudjuk, hogy az egyik vég a mágnes északi , a másik a déli pólusa. A pólusok elneve-zése aszerint történik, hogy a hosszú, vékony fonálra felfüg-gesztett mágnes melyik végével fordul a földrajzi észak, il-letve dél felé (220. ábra).

A mágneseket azonos pólusaikkal egymás felé közelítve

taszítás , ellentétes pólusaikkal egymás felé közelítve von-zás figyelhető meg (221. ábra).

Teljesen mindegy azonban, hogy melyik rúdmágnest vesszük kézbe, és melyiket függesztjük fel: ugyanazt tapasztaljuk.

És ha kettétörjük a mágnest? Kaphatunk-e egy „északi” és egy „déli” mágnesrudat?

Próbáljuk ki! Ahogyan az a 222. ábrán is látható, kettétörtünk egy rúdmágnest. Tapasztalataink aztmutatják, hogy aketté-tört darabok is két pólussal rendelkeznek : egy északival és egy délivel (222./a ábra). Ha pedig a „fél” mágneseket új-ra kettétörjük, a már csak negyedrésznyi hosszú mágnesru-daknak is két pólusa lesz (222./b ábra). Bármeddig is folytat-nánk az aprózást, mindig kétpólusú mágneshez jutnánk.

KÍSÉRLETEZZÜNK!

A mágnesek közötti hatás mindig kölcsönös.

A kétféle mágneses pólus nem választható szét.

219. ábra

220. ábra

221. ábra

222. ábra