Page 81 - 8_fizika.indd

Következő kísérletünkben különböző anyagú fémtárgyak-hoz közelítjük a mágnest. Megfigyelhetjük, hogy a vasból (acélból) , vagy a krómot és nikkelt tartalmazó ötvözetek-ből készült tárgyakat szintén vonzza a mágnes. Másként ezt úgy mondhatnánk, hogy ezek a fémek mágneses tulajdonsá-gokat mutatnak. A rézből vagy alumíniumból készült tár-gyak esetében ilyen hatás nem tapasztalható. A réz és az alumínium nemmutatnak mágneses tulajdonságokat. A vas és a mágnes közötti vonzás akkor is megfigyelhető, ha a kulcs és a mágnesrúd helyét felcseréljük a kísérletben (223. ábra).

A lecke elején már említettük, hogy egy acélrúd mágnesez-hető – azaz megőrzi mágneses tulajdonságait. A mágnessel megérintett lágyvas is mágnesként viselkedik, de ez a tulaj-donsága nem marad meg. Az acél maradó, a lágyvas nemmaradó mágnes lehet.

A lágyvasat nemszükséges azonbanmegérinteni amágnes-sel – elég, ha csak megközelítjük, és máris vonzza a vasre-szeléket (224. ábra).

Ezt bizonyítják korábbi kísérleteink is. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a Föld is mutat mágneses tulajdonsá-gokat – nagyjából úgy, mintha belsejében egy rúdmágnes helyezkedne el (225. ábra).

E képzeletbeli rúdmágnes iránya azonban nem esik egybe a Föld forgástengelyével: azzal kb. 18°-os szöget zár be. Ezért a földrajzi és a mágneses északi irány sem esik egybe.

1) Hogyan jellemeznéd a természetes és a mesterséges mágneseket?

2) Milyen hatást tapasztalunk, ha ellentétes, és milyent, ha azonos pólusaival közelítünk egymáshoz két mágnest?

3) Szétválasztható-e a kétféle mágneses pólus?

4) Hogyan kell helyesen mondani: a mágnes vonzza a vasat vagy: a vas vonzza a mágnest? Miért? 5) Acélból, vagy lágyvasból készíthetnél tartós mágnest?

6) Milyen kísérletekkel bizonyíthatjuk, hogy a mágneses kölcsönhatásban részt vevő testeknek nem szükséges közvetlenül érintkezniük?