Page 86 - 8_fizika.indd

Egy hosszú, szigetelt vezetéket szorosan felcsavarva tekercset kapunk (239. ábra). Egyik fontos jellem-zője a menetszám (jele: N). Azt adja meg, hányszor „járja körül” a vezeték a henger kerületét. Ha a ve-zetéket tartó henger belseje „üres” (vagyis csak levegő tölti ki), légmagos tekercsről beszélünk.

Az áramjárta tekercs mágneses hatása – Az elektromágnes

Kísérletezzünk!

Vizsgáljuk meg, észlelhetünk-e mágneses hatást az áramjárta tekercs környezetében is! Kapcsoljuk a tekercs kivezetéseit egy 4,5 V-os zsebtelep sarkaihoz. Vegyük kézbe az iránytűt, és lassan „járjuk körül” vele a tekercset! Megfigyelhetjük, hogy

az iránytűre gyakorolt hatás az áramjárta tekercs két végénél a legerősebb, és az iránytűt a tekercs hossz-tengelyének irányába igyekszik beállítani (240. ábra).

Hasonlítsukössze ezt a kísérletet azzal, amikor egy rúdmágnes környezetében mozgatjuk az iránytűt (241. ábra)! Az iránytű az áramjárta tekercs és a rúdmágnes környezetében is ha-sonlóan viselkedik.

Az iránytű segítségével az is eldönthető, hogy a tekercs me-lyik vége lesz északi és melyik a déli mágneses polaritású. Cseréljük fel a zsebtelep pólusait – így az előbbihez viszo-nyítva – ellentétes irányú áram folyik a tekercsben. Megfi-gyelhetjük, hogy megváltozik a tekercs mágneses polaritása.

Bár áramjárta tekercsünk mágnesként viselkedik, már egy ki-sebb szeget is csak alig tudunk megmozdítani vele – na-gyobb vastárgyak elmozdítása pedig szóba sem jöhet. Meg-változik azonban a helyzet, ha a tekercs belsejébe egy vastag

vascsavart teszünk (242. ábra). Az így kapott vasmagos te-kercs segítségével már egy egész „halom” szeget is felemel-hetünk, ha a 4,5 V-os zsebtelep sarkaihoz kapcsoljuk (243. ábra). A vasmag behelyezése után áramjárta tekercsünk lényege-sen erősebb mágnesként viselkedik, mint a vasmag nélkül.

Az áramjárta tekercs mágneses hatása a rúdmágnes hatásához hasonlítható.

Az áramjárta tekercs mágneses polaritását a benne folyó áram iránya határozza meg.