Page 89 - 8_fizika.indd

Az áramjárta tekercs mágneses tulajdonságait használjuk ki az elektromos mérőműszerek egy részénél is. A forgóteker-cses mérőműszerek (250. ábra) mutatóját egy elfordulni tudó tekercshez rögzítették (251. ábra), mely egy állandó mágnes sarkai között helyezkedik el.

Amikor a műszerrel mérünk, az áramjárta tekercs és az állandó mágnes közötti kölcsönhatás következtében a tekercs (és vele együtt a mutató is) elfordul, és a rugó megfeszül.

A rugóban ébredő erőről már a 7. osztályban tanultuk, hogy annál nagyobb, minél nagyobb a rugót érő külső hatás. Ezért a rugó nem csak a mutató visszatérítéséről gondoskodik. A változó rugóerő teszi lehetővé azt, hogy például az 5 A-es méréshatáron belül tudunk 1, 2, 3 stb. ampert is mérni. (Ha nem lenne a rugó, a mutató az 1, 2, 3 stb. ampernél is beáll-na a szélső helyzetbe.)

Ezen az elven működik a fizikaórákon már sokszor használt tanári és tanulókísérleti mérőműszerek nagy része is. A forgó-tekercses műszert Deprez (ejtsd: döpré) francia fizikus találta fel 1881-ben, ezért az ilyen műszereket Deprez-típusú mű-szereknek is nevezzük.

A hangszóró (252. ábra) „lelke” egy olyan elektromágnes, melynek vasmagját rögzítették. A tekercs a vasmag hossztengelyének irányában ide-oda mozoghat.

A hangszóró membránja egy nagy felületű, a felső pereme mentén befogott papírkúp. A kúp keske-nyebb, alsó végéhez egy tekercset rögzítettek (253. ábra). Amikor a tekercsen áthaladó áram erőssége – a zene vagy a beszéd ütemének megfelelően – változik, változnak a tekercs mágneses tulajdonságai is. Ugyanilyenütemben változik tehát az áramjárta tekercs és az állandómágnes közötti erőhatás – amemb-rán pedig a zenei vagy a beszédhangnak meg felelően rezeg. Ezt a rezgést veszik át és közvetítik a le-vegő részecskéi – azaz így halljuk a hangszóró által „közvetített” hangot.