Page 91 - 8_fizika.indd

A motor működését a következő szakaszokra oszthatjuk: a) Az áram bekapcsolása után a forgórész mágnessé válik. A forgórész és az állórész ellentétes pólusai között vonzás, azonos pólusai között taszítás lép fel (260. ábra). Ennek megfelelően a forgórész elfordul .

b) A forgató hatás addig tart, amíg az álló és a forgórész ellentétespólusai szembekerülnekegymással. Amo-tor működése itt meg is állna, ha a tehetetlenség követ-keztében a forgórész nem fordulna túl ezen a holtponton

(261. ábra).

c) A tehetetlenség törvénye azonban a villanymotor működése közben is érvényesül. Ezért a forgórész to-vább fordul, és vele együtt fordulnak a félgyűrűk is.

Ez pedig azt jelenti, hogy „ megfordul” a tekercsben az áramirány , így a tekercs mágneses pólusai is felcse-rélődnek .

Ez ismét taszító hatást eredményez, mely a forgórészt tovább fordítja (262. ábra)

Így a motor működése folyamatossá válik.

Amotorok állórésze gyakran csupán egy vasmag, melyre te-kercseket csévélnek (263. ábra) Ennek oka az, hogy az elekt-romágnes erősebb mágnes lehet, mint az állandó mágnes. A villanymotor „ősének” tekinthető berendezést Jedlik Ányos készítette el, 1828-ban.

1) Sorolj fel néhány példát olyan eszközökre, melyekben villanymotor segítségével hozunk létre forgó mozgást!

2) Melyek az elektromos motor főbb részei ? 3) Hogyan kapja az áramot a forgó tekercs?

4) Ismertesd a 260–262. ábrák segítségével a villanymotor működését!