Page 100 - ap081603+

szerint szovjet gépek támadtak Kassára. Ez kitűnő alkalomnak mutatkozott a hadüzenetre. A hivatalos megállapítás azonban valótlanságot állított, mert eredetileg ismeretlen felségjelű bom-bázókról szólt a jelentés. Bárdossy László 1941. június 27-én, Horthy jóváhagyásával, a parlamentben bejelentette a Szovjet-unió elleni hadba lépésünket. Az 1941-es év krónikájához hozzátartozik még, hogy Bárdossy októberben hadat üzent az Egyesült Államoknak is. Ez a magyar belpolitikában éles konf-liktusokat idézett elő.

A német függőség jele volt a harmadik zsidótörvény életbe léptetése. Ez többek között megtiltotta a keresztények és a zsi-dók közötti házasságot, és a zsidókat alapvető emberi jogaiktól is megfosztotta. A belpolitikai helyzetet tovább terhelte a gazda-ságnak a haditermelésre való átállítása. A kormány egyre job-ban eltolódott a németbarátság irányába és háborúpártivá vált. A kormányzó ezen intézkedései miatt leváltotta Bárdossy László miniszterelnököt.

heves viták után, úgy döntöttek, hogy frontra küldik a máso-dik magyar hadsereget. 1942 nyarán a 200 ezer katonából és 50 ezer munkaszolgálatosból álló magyar alakulatokat a Don fo-lyó mellé, közismert nevén a Don-kanyarhoz vezényelték.

Az egész magyar parlamentben csak egyetlen ember tiltakozott élesen a háború ellen, Baj-csy-Zsilinszky Endre. Ő a magyar közéletben – 1911 óta – egy gyilkosság kapcsán vált ismertté. Bajcsy-Zsilinszky a húszas évek elején még szél-sőséges fajvédő politikus volt, aki később csat-lakozott a rendszer polgári ellenzékéhez, majd a Független Kisgazdapárthoz. Már a harmincas évektől látta, hogy a német szövetség romlásba viszi az országot. A háború vége felé bujkálnia kellett, s amikor a németek megszállták orszá-gunkat, a körözöttek listájának élén az ő neve állt. 1944-ben letartóztatták, majd december 24-én, karácsony estéjén Sopronkőhidán a nyi-lasok kivégezték.

A munkaszolgálatosokat, röviden „muszosokat”, a fronton lövészárkok ásására, aknaszedésre, konyhai és mindenféle egyéb segédmunkára hasz-nálták. A muszos alakulatok elsősorban zsidókból és politikai elítéltekből álltak. Sorsuk a pusztulásra ítélt honvédalakulatokénál is rosszabb volt, mi-vel teljes védtelenségben és kiszolgáltatottságban éltek. Mindezekből kö-vetkezett, hogy nagy részük odaveszett a fronton.