Page 99 - ap081603+

A közvetlen német szomszédság nem lelkesítette a kormányzót és a vezető köröket. Azonban a Harmadik Birodalommal va-ló nyílt szakítást sem vállalták, mivel a németek revíziós po-litikánk támogatói voltak. A szövetség mellett szólt az is, hogy az I. világháborút lezáró „békéből” adódó sérelmeink közös gyö-kerűek voltak. Mindezek ellenére Hitler hosszú távú tervei-ben hazánknak alárendelt szerepet szánt. Horthy hét alka-lommal találkozott a Führerrel. Az első megbeszélések még szívélyes légkörben folytak, a későbbieken már hangos szó-váltások is előfordultak. Horthy csak ak-kor szállt szembe Hitlerrel, amikor már Magyarország önállósága került veszélybe. A katonai és politikai elit ha-gyományos ellenszenve a liberális Nyu-gat iránt, illetve irtózása a bolsevizmus-tól egyébként is a németek szövetségesévé tette Magyarországot.

Teleki Pál öngyilkosságának az együttérző nyilatkozatokon kí-vül semmilyen hatása nem volt a nyugati hatalmak politikájára. Sőt, egyre több fenyegető tartalmú üzenet érkezett Budapest-re: „Magyarország nem várhat sem szimpátiát, sem irgalmat egy győztes Angliától és Egyesült Államoktól…Horthymaga idézi fejére a jól megérdemelt megvetést és gyalázatot” – szólt az Angliából érkező üzenet. A Teleki Pált követő Bárdossy László (1941– 1942) miniszterelnök mégis következetesen kitartott a revízi-ós politika mellett, amelyhez egyedül a németek támogatását tudta elképzelni. Nem tehetett mást, hiszen a nyugati hatalmak egyértelművé tették, a háború folyamán semmilyen formában nem kívánnak foglalkozni a magyarok területi igényeivel. Amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót, hazánk válaszút elé érkezett. Hitler nem kérte a magyarokat, hogy csatlakozzanak, mert a győzelmein – amelyben biztos volt –, nem akart osztozni senkivel. Románia és Szlovákia azonban már kezdettől fogva csatlakozott Hitlerhez. A honvéd tisztikar egy része háborút akart. Bárdossy, aki szintén háborúpárti volt, csak az alkalomra várt. A háborús ok 1941. június 26-án tál-cán kínálkozott, amikor ismeretlen felségjelű gépek körülbe-lül harminc bombát dobtak le Kassára. A hivatalos jelentés

Ismételd át a tankönyv segítségével •

Magyarország revíziós politikájának 1938–1941 közötti eredményeit! Milyen pozitív, illetve negatív jelenségek •

kísérték Németország és Magyarország 1942-ig tartó kapcsolatát? Mi jellemezte a két háború közötti Magyar- •

országnak a szomszédos utódállamokhoz, illetve Lengyelországhoz, Olaszországhoz és a Szovjetunióhoz fűződő viszonyát?