Page 109 - ap081603+

A háborúból való kiugrás azonban nem volt egyszerű. Horthy különösen abban tévedett, hogy bízott a magyar hadsereg engedelmességében, és nem számolt a tisztikar és a rendvédelmi erők jó részé-nek németbarátságával. A kormány-zó 1944. október 15-én rádióbeszéd-ben jelentette be, hogy Magyarország kilépett a háborúból. Hitler azonban már előre felkészült e várható lépésre. Elraboltatta Horthy fiát, s az ő megölésé-vel fenyegetőzve zsarolta a kormányzót a rádióbeszéd, illetve a kiugrás visszavoná-sára. Hitler Magyarországot hadszíntér-ré változtatta, de továbbra is számított

az ország nyersanyagkészletére és élelmére. A Führer követe-lésére Horthy ugyan kinevezte Szálasi Ferencet miniszter-elnöknek, de ezt követően huszonnégy év után lemondott kormányzói posztjáról. Ezzel véget ért a Horthy-rendszer. 1944 novemberében Szálasi Ferencet a parlamentben „nemzetvezetővé” választották. Ezután a németek által irányí-tott és támogatott nyilas rémuralom következett. Szálasi és „testvérei” óriási kárt okoztak az országnak. Mozgósították Ma-gyarország utolsó embertartalékait, akikre szintén pusztulás várt. A nyilas pártszolgálatosok több ezer zsidót kivittek a pes-ti Duna-partra, s ott a jeges folyóba lőtték őket. Szálasi embe-reinek része volt Budapest lerombolásában is. Hitler ugyan-is a magyar fővárost tartotta alkalmasnak arra, hogy megállítsa a szovjetek előrenyomulását. A nyilasok segítették ebben a náci vezérkart, így részesei voltak a város lerombolásának.