Page 129 - ap081603+

önkormányzattal, állami önállósággal rendelkezett volna, de hi-vatalosan brit gyarmat marad. India vezetői ezt nem fogadták el. Ráadásul a hatalmas gyarmatot egy súlyos belső válság is megosztotta. A muzulmán hitűek nem akartak tovább hindu uralom alatt élni. India végül 1947-ben elnyerte függetlensé-gét. A megosztottság oda vezetett, hogy 1947-ben a zömmel

muzulmánok lakta térség, Pakisztán is kikiáltotta a függet-lenségét. Ez újabb véres viszálykodások és tragédiák sorát rob-bantotta ki a forrongó földrészen. A politikai és vallási ellentétek újabb merényletekhez, gyilkosságokhoz vezettek. A fanatikusok – a nagy elődhöz, Mahátma Gandhihoz hasonlóan – nem kí-mélték Indira Gandhi miniszterelnököt sem, amikor meggyil-kolták. Hasonló sors várt néhány évvel később fiára, Radzsiv Gandhira, aki anyját követte a miniszterelnöki székben. Vele szintén merénylők végeztek. 1971-ben a muzulmán Pakisztán is kettészakadt, amikor az ország távoleső, különálló keleti ré-széből új állam, Banglades jött létre.

Korábban tanultuk, hogy a Szentföldért az ott élő népek több ezer éve háborúztak. A II. világháború után az ellentétek újra feléledtek. Az ENSZ 1947-es határozata szerint Palesztina föld-jén arab és zsidó államot kellett volna létrehozni. Az arab or-szágok ezt a döntést nem fogadták el. Amikor 1948 máju-sában megalakult Izrael, az új zsidó államot az arabok még abban az esztendőben megtámadták. Ez volt az első arab–izra-eli háború, amelyet a következő negyvenöt év alatt további négy követett. A csatákban – amerikai segítséggel – izraeli győzel-mek születtek, ami a palesztinok tömeges menekülését idéz-te elő. Az arabok terrorakciókkal válaszoltak az izraeli erő-fölényre. A konf liktust mélyíti a térség stratégiai jelentősége, továbbá az arabok kincse, az olaj. Az évtizedes egyeztető tár-gyalások csupán részeredményeket hoztak. A megbékélést ne-hezítik a részben vallási, részben politikai és gazdasági ellentétek. (Az iszlámon belüli különböző vallási irányzatok – a síiták* és a szunniták* – egymással is harcban állnak, ami tovább bo-nyolítja az egyébként is kusza és elmérgesedett helyzetet.)

gyarmatok függetlenné válása a legtöbb országban váratla-nul, gyorsan történt. Az új vezető rétegnek nem volt sem ideje, sem tapasztalata ahhoz, hogy szabad, független államot teremt-sen. Egyiptom 1953-ban, Líbia 1951-ben, Algéria 1962-ben,

Sorolj fel Ázsia és Afrika területéről együtt- •

véve legalább öt arab államot! Kutass a könyvtárban vagy az interneten, hogy az általad kiválasztott államokban milyen val-lást követnek! Figyeld a napi híreket, olvasd a folyóiratok •

Közel-Keletre vonatkozó tudósításait! Mi a helyzet a 21. század elején a sok szenvedést átélt területen?

India, az 1857–1858-as szipojlázadást követő-en óriási változáson ment át. A kontinensnyi ország bekapcsolódott a világkereskedelembe, amihez színvonalas infrastruktúrát* alakítottak ki. Ez elsősorban a vasút- és postaszolgáltatá-sokban mutatkozott meg.

A 20. század elején már 300 milliós ország azonban ragaszkodott múltjához, hagyománya-ihoz. Ezek közé tartozott a kasztrendszer, mely még az ókorban alakult ki. Négy fő kaszt léte-zett: a papok, a nemesek (harcosok), a földmű-vesek (kézművesek, kereskedők) és a szolgák kasztja. Az érinthetetlenek, a kasztrendszeren kívül helyezkedtek el.

Az eltelt évszázadok során a kasztjogok és -szo-kások változtak, de lényegében fennmaradtak. Ma az egymilliárd lakosú Indiai Köztársaság-ban – ahol törvény szerint egyenjogúság van – mintegy 3000 kaszt van, 25 000 alcsoporttal.