Page 130 - ap081603+

Marokkó 1956-ban nyerte el önállóságát. Az észak-afrikai álla-mokat összetartotta az iszlám vallás, az arab öntudat és a föld-közi-tengeri térség több évezredes kultúrája. Az arab országok rendkívül gazdag olajkészletük birtokában folyamatosan hatás-sal vannak a Föld gazdasági – ebből adódóan politikai – életére. A zömmel feketék lakta Afrika az arab országokénál sokkal nagyobb szegénységgel és elmaradottsággal küzd. Az erős gyar-mati elnyomás a világon itt tartott a legtovább. A legnagyobb gyarmataik az angoloknak és a franciáknak voltak, de a bel-gák, a spanyolok, a portugálok, az olaszok, a németek és a hol-landok szintén uralták a kontinens egy-egy részét. A gyarma-ti rendszer felbomlása a tőkés vállalatok tulajdonosainak óriási veszteségeket okozott. Ezért, főleg Anglia és Franciaor-szág, olyan módszerekhez folya-modtak, amellyel továbbra is hasznot tudtak húzni volt gyar-mataikból. Megadták nekik a teljes szabadságot, deminden-féle politikai, gazdasági és kul-turális eszközökkel továbbra is magukhoz láncolták a név-leg független államokat. (Tény azonban az is, hogy ahonnan az európaiak végleg kivonultak, ott látványos pusztulás, gazdasági, kulturális visszaesés, sőt csőd kö-vetkezett be.)

Új fejezetet nyitott az emberiség történetében, amikor az ENSZ közgyűlése 1948-ban elfogad-ta az Emberi Jogok Nyilatkozatát. Az embe-ri jogokért nemcsak az éhező Afrikában, az el-maradott ázsiai térségben, hanem a fejlettebb országokban is harcoltak. Az Egyesült Álla-mokban a feketék jogaikért emelt szót – a né-met reformátor, Luther Márton nevét felvevő – Martin Luther King baptista lelkész. A Gan-dhi tanait és erőszakmentes módszereit kö-vető afro-amerikai vezető az 1960-as évek-ben országszerte nagy tüntetéseket szervezett. 1968-ban merénylet áldozata lett, amely Ame-rika-szerte zavargásokat váltott ki a feketék ré-széről. Ennek eredményeként a kormány olyan törvényt hozott, amely megszüntette a kirívó egyenlőtlenségeket fehérek és feketék között. Az emberi jogokért a kommunista államokban, Afrika színes bőrűek lakta országaiban, Latin-Amerikában és Ázsia elmaradott térségeiben is harc indult.

A harmadik világhoz tartoznak Közép- és Dél-Amerika országai is. A spa-nyol és portugál gyarmati függést a 20. században az Egyesült Államok befolyása váltotta fel. A nyelvében (spanyol, portugál) és vallásában (ró-mai katolikus) többnyire egységes kontinens nagyon változatos képet mutat. Latin-Amerikában voltak a leggyakoribbak a hatalmi változások, amelyek zömmel katonai puccsok hatására következtek be. Latin-Ame-rika a bevándorló fehérek, a bennszülött indiánok és a behurcolt afrikai-ak keveredése következtében az egyik legkülönfélébb népcsoportok lak-ta kontinenssé vált. Politikailag az egész közép- és dél-amerikai kontinens nagyjából egységes. Egyedül Kubában működik kommunista rendszer és időnként egy-egy országban szélsőséges diktatúrák kerülnek hatalomra.

Sorold fel Afrika arabok által lakott országait! • Említs meg néhány afrikai országot, amelyben zömmel színes bőrű- • ek élnek! Milyen nehézségekkel kell megküzdeni a gyarmati sorból felszaba- •

dult afrikai országoknak a 20–21. század fordulóján? Nézz utána az interneten, hogy Afrika országaiban kell-e a 21. század •

elején harcolni az emberi jogokért! Indokold meg, mi az oka annak, hogy számos volt gyarmati ország- •

ban a gyarmatosítók végleges kivonulása után összeomlott a gazda-sági és politikai rendszer!

Keresd meg a térképen Latin-Amerika •

országait! Sorolj fel közülük néhányat! Miért alakult az amerikai kontinens kö- •

zépső és déli részének történelme másként, mint az északi részeké? Fejtsd ki részlete-sen!