Page 131 - ap081603+

Kelet- és Közép-Európa azon országai, amelyek a szovjet befolyási övezetbe kerültek, kénytelenek voltak a piaci rugal-masságot elvető tervgazdálkodást folytatni. A többnyire kor-szerűtlen, rossz minőségű árut előállító szocialista országok en-nek a gazdaságpolitikának lettek az áldozatai. Szovjet javaslatra

1949. január 25-én megalakult a Kölcsönös Gazdasági Se-gítség Tanácsa (KGST). Az alapító államok Albánia, Bulgá-ria, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió voltak. Később csatlakozott a KGST-hez az

NDK, Mongólia, Kuba és Vietnam. Szovjet mintára min-den szocialista országban bevezették a 3 és az 5 éves terve-ket. A tervgazdálkodás alapja az állami és a szövetkezeti, azaz a közös tulajdon volt. Az embert megfosztották egyik legter-mészetesebb elemétől, a magántulajdontól. A három vagy öt év-re megtervezett folyamatokat be kellett tartani. A hivatalos je-lentések a gyenge eredmények ellenére fejlődésről, nagy sikerekről, a gazdaság nyereségességéről számoltak be. A szocialista gazda-ság (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatások) tehát év-tizedeken át a hazugságra épült. Hogy mégis működött, az egyrészt az erőltetett iparfejlesztésnek, másrészt a nyugati álla-moktól felvett nagy összegű kölcsönöknek volt tulajdonítható.

A mezőgazdaságot is szocialista módra formálták át. Az agrár-reform során nemcsak a birtokosoktól, hanem a kisparasz-toktól is elvették a földjüket, akiknek aztán be kellett állniuk a

szövetkezetbe. Létrehozták a mezőgazdasági nagyüzemeket. A legjobb gazdákat, akik nehezen váltak meg a földjüktől, üldöz-ték, perbe fogták. Ők voltak a kulákok. Milliók mentek tönkre, váltak testi és lelki sérültté, kisemmizett földönfutókká. A pa-rasztnak be kellett adnia a termelőeszközeit is, a lovát vagy tehenét, ekéjét és szekerét, egyszóval mindent. A szovjet típu-sú állami mezőgazdasági nagyüzem után a központosított me-zőgazdaságot kolhozrendszernek nevezték. Egyedül Lengyel-országban maradt meg a parasztgazdaságok egy része.

Az iparban az államosítás könnyebbenment, mert a mun-kásság sok szempontból előnyösebb helyzetbe került, mint ami-kor a tőkésnek dolgozott. Az államosított üzemek, bányák a tervgazdálkodás következtében mégis – jelentős részben – veszteséget termeltek. A propaganda azonban mindent át-hatott. A társadalom szabályos agymosáson esett át. Jónak és természetesnek kellett látni azt, ami nem volt az. A prole-

Ismételd át korábbi tanulmányaid alapján, •

hogy mi volt a tervgazdálkodás lényege! Hogyan, és mely országokban működött •

a piacgazdálkodás? Melyik gazdálkodási rendszer működik •

a 21. század elején Magyarországon? Indo-kold meg a válaszodat!