Page 132 - ap081603+

Bán Béla festménye „szocreál” stílusú. A kép bár-melyik szocialista országban készülhetett volna

 Mondd el a könyv ábrái alapján, hogy a korabeli propaganda hogyan ábrázolta a szocialista gazdálkodást! Miért bukott meg néhány évtized elteltével törvényszerűen a szocia- •

lista tervgazdálkodás? Miért volt Magyarországon különösen szerencsétlen dolog a mező- •

gazdaság szocialista átszervezése? Milyen összefüggés volt a szocialista tervgazdálkodás és az életszín- •

vonal között?

Az 1929 és 1933 közötti gazdasági világválság, majd a II. világ-háború pusztításai nemhogy elsorvasztották, inkább megerősí-tették a tőkés országok gazdaságát. Az évi 5%-os ipari és 8%-os kereskedelmi fejlődést csupán az 1973-as olajárrobbanás* lassí-totta le egy időre. Figyelemre méltó, hogy az úgynevezett nyu-gati államok (Nyugat-Európa és Észak-Amerika országai) közül Németország gazdasága növekedett a leglátványosabban. A ka-pitalista országok az olajárrobbanást követő évtizedekben túl-jutottak a válságon. Ezt többek között annak köszönhették, hogy

leépítették az energiaigényes ágazatokat. Az olajat számos helyen atom-, nap- és szélenergiával pótolták. A rugalmatlan szocialista tervgazdálkodás erre a változtatásra képtelen volt.

tárdiktatúra mindent és mindenkit egyetlen útra és egyet-len irányba terelt, sárba tiporta az emberek egyéni szabadságát. A hibás döntések láncolata, a személyi kultusz, a sorozatos

törvénysértések az élet minden területét áthatották. A közleke-dés, a kereskedelem, az oktatás, a könyvkiadás, a filmipar és amű-vészetek minden ága, a sajtó, a turizmus, sőt a sport is a politika áldozatává vált. A hatalmat egy maroknyi csoport gyakorol-ta, amely képtelen volt szembenézni a hibáival. A KGST ré-vén a rendszer kisebb-nagyobb eltérésekkel hasonlóképpen mű-ködött a szocialista országokban. Moszkva a piacot és a termelés feladatait felosztotta a tagországok között. Például az autóbusz-gyártás Magyarország feladata volt, személygépkocsit az oroszo-kon kívül a románok, a csehek és a lengyelek is gyárthattak.

Az ipar és ezen belül a nehézipar túlfeszített fejlesztése ér-dekében a mezőgazdaságot szinte teljesen elsorvasztották. A lakosság hiányt szenvedett a személyes fogyasztási cikkek-ben és az élelmiszerben, ami alacsony életszínvonallal járt. Ez volt az ára annak, hogy az ipar látványosan fejlődött. 1949-re a kelet-közép-európai országokban az ipari termelés már meghaladta az 1938-as, azaz az utolsó békeév szintjét. Az 1980-as évekre a szocialista országok a világ ipari termelésének egyharmadát adták. A termékek jelentős része azonban nem volt piacképes, ezért csak a KGST-országok közötti kereskede-lemben tudták azokat értékesíteni.