Page 133 - ap081603+

A 21. század elején már Magyarországon is megismert fogyasztói társada-lom a fejlett Nyugaton az ötvenes–hatvanas években alakult ki. Ez az ál-lam beavatkozásának és az egyéni vállalkozás lehetőségeinek volt köszön-hető. Egyrészt az állam megszervezte és koordinálta a termelést, segítette a válság leküzdését, ami együtt járt az állami tulajdon arányának növeke-désével. Másrészt a kormányok pénzügyi és hitelpolitikai eszközökkel segítették az egyént, továbbá a kis- és közepes vállalkozásokat. A jóléti állam életének alapfeltétele a piac folyamatos bővítése. Ennek érdekében a gazdaságpolitikának egyre szélesebb rétegeket kell bevonni az igényes fogyasztásba. Ez magas bérekkel és hitelkihelyezéssel érhető el. A jóléti társadalom nem hozható létre minden államban, ahol kapitalista termelés folyik. Csupán Nyugat-Európa országai, továbbá az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália és Új-Zéland tartoznak a Gazdasági Együttmű-

ködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai közé. A jóléti állam jelképei

A „gyorsuló világ” látványos termékei, például a televízió, a vi-deomagnó, később a számítógép, a mobiltelefon, megvál-toztatták az emberek életét. A mikroelektronika átalakította a hivatali ügyintézést, a hírközlést, az oktatást. A napjainkban végbemenő információrobbanás szinte beláthatatlan lehetősé-geket teremtett. A globalizáció (az ismeretek, világszerte gyor-san terjednek) egyik lenyűgöző tényezője a földkerekség egészét átfogó számítógépes világháló, az internet. A világűr meghó-dítása és a technikai, tudományos kutatások mellett a két világ-rendszer versenyének döntő terepévé vált. Az óriási összegeket felemésztő űrkutatás volt az egyik oka a Szovjetunió, illetve a szocialista országok gazdasági összeomlásának.

A fegyverkezési és az űrprogramban elért szovjet sikerek Ame-rikában pánikot váltottak ki. Válaszként az Egyesült Államok felgyorsította az űrprogramját. 1969-ben, amikor amerikai űrhajósok először a Holdra léptek, helyrebillent a mérleg.

Ember a Holdon. 1969. július 21-én Edwin Aldrin kitűzte az amerikai zászlót. A képet a már előt-te a Holdra szállt Neil Armstrong, az Apollo–11 parancsnoka készítette. Az Apollo-program során hat űrhajó szállt le a holdra, tizenkét űrhajós tett Hold-sétát, összesen mintegy 80 órát töltve a ku-tatómunkával