Page 162 - ap081603+

lett. A két párt egyesülése valójában az SZDP beolvasztását je-lentette. Az MDP vezetői többnyire a kommunisták közül ke-rültek ki. A rendszer igazi arcát jelzi, hogy még a pártegyesítést vállaló Szakasits Árpád is börtönbe került. Hasonló sors várt az egyesülésben fontos szerepet játszó más szociáldemokrata vezetőkre is. Magyarországon létrejött az egypártrendszer.

A 20. századi magyar történelemnek a nyilas diktatúra melletti legsötétebb korszaka kezdődött el, amely 1949-től 1956-ig tar-tott. Ezt a szűk évtizedet nevezzük Rákosi-korszaknak, amely-ben az 1953–1955 közötti Nagy Imre-korszak már éreztette az emberekkel a változást.

1949-ben újabb választást írtak ki Magyarországon. A válasz-tásokon azonban már csak a Népfront színeiben szereplő kommunisták és az ő oldalukra átállt politikusok indulhattak. A kommunizmus egyik leglátványosabb karikatúrája volt, amikor mindössze egy jelölt, illetve egy párt között lehe-tett „választani”. A túlbuzgó hivatalnokok igyekezete miatt sok körzetben a részvétel 100 százalékon felüli lett. A választási színjátékok kisebb változtatásokkal 1989-ig jellemezték a szocia-lista Magyarországot. Ennél azonban sokkal agasztóbb volt az a tény, hogy hazánk szovjet típusú pártállammá vált. A kor-mány és az országgyűlés működése formális volt. Minden fon-tos döntést a pártközpontban hoztak.

A Rákosi-klikk (ahogy a történelmi emlékezet nevezi a dikta-túra vezetőit) teljesen magához ragadta a hatalmat. Kialakult az úgynevezett négyes fogat, a Moszkvából hazatért kommunista vezetők szűk csoportja. Rákosi az általános politikáért felelt, ő volt az első számú vezető, „Sztálin legjobb magyar tanítványa”.

Gerő Ernő a gazdasági életet, Farkas Mihály a hadsereget, Révai József a kulturális ügyeket tartotta kézben. Hatalmuk koncentrálása érdekében – többek között – még a párt olyan hűséges emberével is, mint Rajk László belügyminiszter, leszá-moltak. Egy koncepciós eljárás során perbe fogták, megkínoz-ták, elítélték, majd 1949-ben kivégezték. A halálos ítéletet az

új belügyminiszter, Kádár János írta alá. Rövidesen azonban ő is börtönbe került. Megkezdődött a szovjet típusú tisztogatás. A gépezet kiválóan működött. Az országot megalkuvás, féle-lem és síri csönd szállta meg. A félelemről a pártállam leggyű-löletesebb szerve, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) gondos-kodott, élén Péter Gáborral. Az ÁVH 1948 szeptemberében önállósult a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályá-ból (ÁVO). Az ÁVH-s titkosrendőrök bármikor, bárkit letartóz-tathattak. Elég volt a gyanú vagy egy rosszindulatú besúgás, hogy valakit örökre eltüntessenek, vagy egész életére tönkretegye-nek. A titkosrendőrök módszerei közé tartozott, hogy a hajna-li órákban mentek áldozataikért. Ezt a korai csengetést nevezték

Miért nevezzük 1948-at a fordulat évének? • Csoportosítsd az 1948-as eseményeket •

aszerint, hogy politikai vagy gazdasági vál-tozásnak számított-e!

A MÁVAG dolgozói csapatzászlót adnak át az Államvédelmi Hatóságnak. Az előadó mellett az asztalnál Péter Gábor és felesége, mögöttük fe-hér kabátban Farkas Mihály és Kádár János