Page 163 - ap081603+

Rákosi saját személyi kultuszának kialakításában – mint minden másban – pontosan utánozta Sztálin módszereit. Az 1949-es esztendő Magyarországon is a generalisszimusz – ahogy a szovjet diktátor neveztette magát – 70. születésnap-jának ünneplésével telt el. (Ennek maradandó nyoma a buda-pesti trolibuszjárat, amelyet 1949-ben indítottak. Számozása ma is 70-es.) A gyűléseken, ha Sztálin vagy Rákosi neve elhang-zott, percekig tartó ütemes vastapssal kellett köszönteni a pártvezéreket. Az érvényesülés egyetlen útja volt, ha valaki pártirányítás alá helyezte magát. Vezető – bármilyen szinten –

csak párttag lehetett. A leginkább ellentmondásos a művé-szek, főleg az írók helyzete volt. (Nem véletlen, hogy a néhány év múlva bekövetkező 1956-os forradalom az írók lázongásával kezdődött.) Számos értelmiségi azonban – közöttük költők, szobrászok, festők – szégyenteljes módon, szolgaian behódolt Rákosinak. Dicsőítő verseket írtak hozzá, szobrot formáztak ró-la, idilli életképeken ábrázolták a „bölcs vezért”.

Rákosi Mátyás (1892–1971) a Bács megyei Adán, 12 gyerekes családban született. Jeles tanuló volt. Budapest után Hamburgban és Londonban járt iskolába. Az I. világháborúban orosz fogságba esett. Ahol megfordult, an-nak az országnak megtanulta a nyelvét. Németül, angolul, oroszul és ola-szul beszélt. 1919-ben népbiztosként részt vett a Tanácsköztársaságban mint a Vörös Őrség parancsnoka. A húszas években Európát járta mint kommunista politikus. 1924-ben illegálisan Magyarországra érkezett. A következő évben letartóztatták, majd elítélték. A váci és a szegedi Csillag börtönben tizenhat évet raboskodott. 1940-ben Rákosit kicserélték az oro-szok által 1849-ben zsákmányolt szabadságharcos zászlóért.

A Szovjetunióba távozott, ahol az emigráció egyik főszervezője volt egé-szen 1945-ig, amikor hazatért. Tevékenységét részben a sztálini módsze-rekben és elvekben való vak hit, részben a bosszú vezérelte. Politikája rányomta bélyegét a magyar történelem egyik időszakára, amelyet Rákosi-korszaknak nevezünk. 1956-ban a szovjet vezetők utasítására elhagyta az országot. Moszkvai elvtársai egy szibériai városban jelöltek ki számára la-kóhelyet. Száműzetésében mindvégig abban a hitben élt, hogy őt a magyar nép visszavárja. Haláláról a magyar újságok 1971-ben, a hátsó oldalakon közölt rövid hírben számoltak be.

Fogalmazdmeg, mit jelent a pártállami rendszer kialakulása hazánkban! • Kutass a könyvtárban és az interneten, és számolj be róla, hogyan •

működött az ÁVO és az ÁVH! Hogyan függ össze a pártállami diktatúra és a személyi kultusz? •

Indokold meg a válaszodat! Figyeld a napi híreket, s kutass, hogy a világban ma mely országokban •

van még diktatúra!