Page 164 - ap081603+

Rákosi azt akarta, hogy az általa vezetett ország első legyen a szocialista világban. Vélt rátermettségét a gazdasági életben is bizonyítani akarta Sztálin előtt. Nem volt könnyű dolga, hiszen a háborúban az ország nemzeti vagyonának 40%-a elpusz-tult. Ennek eredményeként a magyar tervgazdaságban a való-ságtól elrugaszkodott számokat határoztak meg. Azt a célt, pél-dául, hogy Magyarország „a vas és acél országa” legyen, csak papíron tudták elérni. Hazánk nem rendelkezett semmiféle je-lentős, a nehéziparban hasznosítható természeti kinccsel. En-nek ellenére gyáróriások épültek, mint például a Sztálin Vasmű Sztálinvárosban, a mai Dunaújvárosban. A csepeli Weiss Manf-réd Műveket Rákosi Mátyás Művekre keresztelték át. Az első ötéves terv 1950-ben indult, amelyhez nagy reményeket fűz-tek. A gazdasági élet minden területét a versenyszellem, a moz-galom hatotta át. A hősök hőse az élmunkás, a „sztahanovis-ta” lett. Eleinte ez a mozgalom is önkéntesnek indult, később azonban, mint minden, kötelező lett. (A legismertebb magyar sztahanovista Pióker Ignác gyalus munkás volt.) Az államo-sítások döntő lépésére 1949 végén került sor, amikor a tíznél több munkást foglalkoztató üzemeket vették el tulajdono-saiktól. A kisiparosok aránya Magyarországon 1% alá csök-kent. Az egymaga vagy másodmagával dolgozó önálló iparo-sok – kisiparosok – lettek az üldözendő tőkések, ők testesítették meg a régi rendet. Agyonadóztatták, megfélemlítették őket, le-hetetlenné téve az úgynevezett maszekoknak ( ma gán szek tor-ban maradottaknak) az életét. Pedig hasznos munkát végeztek, és kisebb településeken nélkülözhetetlenek voltak. Rákosi Má-tyás aktivitása határtalannak tűnt. Ekkoriban dolgozta ki a kon-cepciós perek forgatókönyvét.

Beszéljétek meg tanári irányítással, hogy •

a többi kelet-európai szocialista országban hogyan alakultak az ötvenes évek! Milyen összefüggés van abban, hogy Ma- •

gyarország a II. világháborúban a Szovjet-unió ellensége volt, s hogy a világháború után Rákosit tartották Sztálin legjobb ta-nítványának? Indokold meg a válaszodat!

Jogállamban felnövő embernek elképzelnie is nehéz, hogy a sztálini dik-tatúra hétköznapjai vagy például a koncepciós perek milyen eszközökkel folytak. A bíróknak, a tanúknak, sőt a vádlottaknak is előre megírt szöveget kellett előadniuk a tárgyaláson. A vádlottat családjának, hozzátartozóinak üldözésével zsarolták, hogy „bűnösségét” elismerje. Az eszköztárból nem hiányoztak a legbrutálisabb, válogatott kínzások sem. Az emberek fzikai bántalmazása mellett mindennapos volt a lelki megalázás is. Mindszenty József bíboros például így írt letartóztatásáról: „…népes gyülekezet csődült össze vetkőztetésemre… lehúzzák a reverendámat, és nevetve az alsóruhá-mat is.”