Page 168 - ap081603+

Az 1990 előtti évtizedekben agyonhallgatott, illetve a legtöbb hazugsággal körülvett nap ma piros betűs ünnep, a 20. száza-di magyar történelem kiemelkedő eseménysorozatának kezdő napja. (Az európai népek történelmi tudatában a honfoglalás és 1848 mellett ez a legismertebb magyar vonatkozású történelmi esemény.) E napot a magyar ifjúság tette naggyá, amikor 16 pontba foglalt követelését egyre szélesebb körben hirdette.

A fiatalok elszántságát fokozta a lengyelországi Poznańból ér-kező véres események híre. A sztálinista rendőrség a lengyel nagyvárosban 1956 nyarán belelőtt a tüntető tömegbe. A ma-gyarok egyre nagyobb figyelemmel és szimpátiával fogadták a sztálinizmus ellen tüntető lengyel munkásokról érkező híreket.

Melyik korábbi magyar történelmi ese- •

ményre illik rá a forradalom és szabadság-harc megjelölés? Mely belpolitikai események vezettek oda, •

hogy a magyar értelmiségiek, illetve a ma-gyar nép egy része már csak a forradalom-ban látta a kiutat?

A tömeg az esti órákban a Parlament elé vonult. Kétszázezer ember köve-telte Nagy Imrét, aki végül 9 órakor szólt a néphez:

– „Elvtársak! – kezdte beszédét, amelybe dühös bekiabálások vegyültek. – Nem vagyunk mi elvtársak!

– Barátaim! – folytatta Nagy Imre. – Szólni akarok. A lelkesedésnek és a tettvágynak párosulnia kell a józansággal, igazsággal, meggondolással és fe-lelősséggel, mert ha nem, akkor ez kockára teheti az ügyet, amelyért ma ösz-szejöttünk.”

Tüntetők a Bem-szobor körül a Bem József téri gyűlésen. Budapest, 1956. október 23.

A legfontosabb követelések az egyetemeken születtek meg:

• Nagy Imre alakítson kormányt! • Vonuljanak ki azonnal a szovjet csapatok! • Legyen általános, egyenlő és titkos választás! • Vizsgálják felül az összes koncepciós pert! • Bocsássák szabadon a politikai foglyokat! • Legyen teljes vélemény- és sajtószabadság! • Állítsák vissza a Kossuth-címert!

• Legyen március 15. nemzeti ünnep és október 6. nemzeti gyásznap!