Page 173 - ap081603+

Kádárt orosz tankok támogatták, a magyar nép azonban to-vábbra is Nagy Imrét tekintette miniszterelnöknek, aki, mint a forradalom egyik vezetője, nem mondott le kormányfői tisztségéről. Az új hatalom egyik legnagyobb gondja az 1956 november közepén megalakult Nagybudapesti Munkásta-nács létrejötte volt. A Rácz Sándor vezette munkástanácsok le-hetetlenné tették egy időre Kádárék helyzetét. Az emberek nem vették fel a munkát, s ezzel megbénították az üzemek, a hivata-lok, a közlekedés és a kereskedelem működését. Kádár azonban a Rákositól tanult ígéretekkel és erőszakkal becsapta, majd feloszlatta a munkásszervezeteket.

Kádárék első dolga volt egy erőszakszervezet, a karhatalmi erő létrehozása. Mintegy 10-12 000 volt ávóst, hűséges pártem-bert, katonát gyűjtöttek össze, s megalakították belőlük a mun-kásőrséget. Jellegzetes szovjet vattakabátjuk után „pufajká-soknak” nevezték őket. Az ország népe eltérően reagált Kádár politikájára. Sokan hirdették, terjesztették a MÚK- (Márciusban Újra Kezdjük) röplapokat, amelyek szerint a forradalom még nem fejeződött be. Tény azonban, hogy 1957 márciusában már

300 ezer tagja volt az új kommunista pártnak. 1957. március 21-én – a Tanácsköztársaság évfordulóján – megalakult a Kom-munista Ifjúsági Szövetség (KISZ). Az igazimegtorlásmárcius-ban kezdődött el. Mintegy 22 ezer embert ítéltek el valamilyen fokon, 13 ezret pedig az újonnan felállított internálótáborokba vittek. Döbbenetes volt a nagyszámú halálos ítélet, amelyeket végre is hajtottak. Közel ötszáz embert végeztek ki. Ráadásul a holttesteket összedrótozva, ruhátlanul, arccal lefelé, jeltelen sí-rokba földelték el. 1989 után az áldozatok zömét a Rákoskereszt-úri új köztemető 301-es parcellájában találták meg.

A társadalom idomulását jelezte, hogy 1957. május 1-jén mint-egy 400 000 ember vonult fel a Hősök terén. A munkásság ünnepén először Marosán György, majd Kádár János beszélt, amit a tömeg látszólag egyetértéssel fogadott. A demonstráció az MSZMP politikai áttörését jelentette.

A budapesti jugoszláv nagykövetségre menekült Nagy Imrét és társait Romániába szállították. 1958-ban a még mindig törvényes miniszterelnököt Budapestre hozták, s egy gondo-san előkészített koncepciós perben halálra ítélték.

Nagy Imre történelmi szerepét a halálos ítélete és az ítélet ki-mondása utáni magatartása koronáztameg. Nemkért kegyelmet

Idézd fel a 7. osztályos tankönyv segítségé- •

vel, mi jellemezte az 1848–1849-es forra-dalom és szabadságharc bukása után a ma-gyar politikát! Indokold meg tanári irányítással, illetve ed- •

digi ismereteid alapján, miért Kádár Jánost választották a moszkvai pártvezetők 1956 után Magyarország élére!