Page 174 - ap081603+

és nemmondott le törvényes miniszterelnöki rangjáról. Mél-tósággal vállalta a halált. (Kádár lelkiismeretét Rajk László ki-végzése mellett – hiszen belügyminiszterként ő írta alá azt a ha-lálos ítéletet is – ekkor már Nagy Imre és a több száz ártatlanul kivégzett ember halála is terhelte.)

Ami nem sikerült Rákosiéknak, azt Kádár 1959 és 1961 között véghezvitte. A kormány a korábbinál sokkal szervezettebb agi-tációval szinte frontot nyitott a magántulajdon, a magán-gazdák ellen. Mintegy ötszáz megbízható kádert küldtek szét a falvakba, akiket tanácselnöknek, párttitkárnak és tsz-elnöknek neveztek ki. Az új vezetők 20-40 fős szövetkezetfejlesztő bizott-ságokat szerveztek maguk mellé, amelyek az agitációt végezték. Először a falvak tekintélyes nagygazdáit próbálták megnyer-ni az ügyüknek. Akit nem sikerült „szép szóval”, azt adózás-sal, zsarolással, javainak megvonásával szervezték be. 1961-re a mezőgazdaság kollektivizálása befejeződött, azaz a pa-rasztságot termelőszövetkezetekbe kényszerítették. A későbbi-ekben a mezőgazdaság a Kádár-rendszer sikerágazata lett, amihez az is hozzájárult, hogy 44 milliárd forintot fektettek a modernizálásába. Az eddig minden szem búzára vigyázó pa-raszti erkölcs azonban fellazult, a „közös” mégis más volt. Olcsó volt az élelem, ennek következtében nagyfokú pazarlás jellemez-te az országot. A Kádár-korban a téeszesítéssel lerakták a szo-cializmus alapjait.

Hogyan tudta megoldani Kádár 1956 októ- •

berétől 1957 májusáig a jelentős társadal-mi változást? Fejtsd ki a válaszodat néhány mondattal! Mondj véleményt eddigi ismereteid alapján •

az 1957. május 1-jei nagygyűlésen megje-lent tömeg nagyságáról és magatartásáról! Mi a különbség a munkástanácsok és a •

munkásőrség között?

Gondolj vissza a 6. és 7. osztályban tanultak alapján arra, hogy a ma- •

gyar birtokosoknak (földesúrnak és parasztnak) milyen volt a föld-höz való viszonya! Miért jelentett nagy törést a parasztok életében, amikor meg kellett válniuk a földjüktől?