Page 175 - ap081603+

A konszolidáció, a megnyugvás, az új rendszer megszilárdu-lása a hatvanas években kezdődött. Kádár ügyesen adagol-ta politikáját a tömegeknek, aminek következtében az embe-rek, a társadalom többé-kevésbé biztonságban érezhette magát. Az 1963. évi általános amnesztiarendeletek, a szociálpoliti-ka egyes lépései, az oktatás fejlődése a rendszer ajándékaiként hatottak. Találóan jellemezték a kort Kádár szavai: „Aki nincs el-lenünk, az velünk van.” Ezzel azt jelezte, hogy szakított a prole-tárdiktatúra hagyományaival. Megfordította Rákosiék jelszavát, amely így szólt: „Aki nincs velünk, az ellenünk van.” 1962-ben in-dították útjára a „szocialista brigád”-mozgalmat, amely sok-kal visszafogottabb volt, mint a sztahanovista verseny. A falusi-ak életét nagyban megkönnyítette a háztáji* gazdálkodás is, amely jelentősen hozzájárult az élelmiszer-ellátás javulásához. A paraszt a termelőszövetkezeti kötelezettségei mellett saját ré-szére is termelhetett.

Kádár az újabb forradalom elkerülése érdekében igyekezett az ellátás, az életszínvonal látványos emelésével elterelni az embe-rek figyelmét a politizálástól. A hetvenes évektől már csak egy kis értelmiségi csoport fogalmazta meg szamizdatokban* a kri-tikáját. A többség megtanulta az alkalmazkodás életformá-ját, legfeljebb szűk baráti körben „szidta”, gúnyolta a rendszert.

Amagyarok – ellentétben a legtöbb szocialista országgal – „sok kis szabadságot” kaptak. Természetesen ez nem volt egyenlő a nyugati államok polgári szabadságával. Kádár a Szovjetunió-hoz elsősorban külpolitikájával kötődött. Szinte szolgaian meg-tett mindent, amit Moszkva elvárt tőle. Belső rendszerében viszont sok kiskaput nyitott a pártállami felépítményen. Bi-zonyos korlátok között mindenki utazhatott, bár Kelet-Európába és Nyugat-Európába más-más útlevélre volt szükség, s a feltételek is jócskán eltértek egymástól. A magyar társadalom némi korlá-tozással hozzájuthatott a nyugati kultúrához, hírekhez (újságok, könyvek, filmek). A magyar állampolgárnak kisebb vétségek mi-att nem kellett tartania meghurcoltatástól, letartóztatástól.

1968. január 1-jén bevezették az új gazdasági mechaniz-must. Ennek lényege az volt, hogy a vállalatok a korábbinál önál-lóbbak lettek, megszűnt a merev tervutasítás. Tervezés to-vábbra is volt, de az éves tervek rugalmasabbak, változtathatók lettek. Ez már egy lépés volt a piacgazdaság felé. Magyarország már a nyugati államokba is szállíthatott árut. Az árakat

Hasonlítsd össze az 1920-as évek bethleni •

és az 1960-as évek kádári konszolidációját! Hogyan, milyen módszerekkel tudta a ma- •

gyar társadalom jelentős részét megnyerni politikájának Kádár? Miért volt veszélyes a „sok kis szabadság”, •

a cseppenként adagolt kedvezmény? (Ennek kárát a rendszerváltás utáni évek-ben tapasztalhatjuk.) Indokold meg, hogy jó vagy rossz dolog-e, •

ha az emberek mindent „ingyen” kapnak az államtól! Kutass utána, milyen feltételekkel utazha- •

tott egy magyar állampolgár a hetvenes-nyolcvanas években, például Franciaor-szágba, illetve Csehszlovákiába!