Page 178 - ap081603+

176

A kisebbségben élő magyarok

A trianoni döntés következtében Magyarország területének több mint kétharmada került idegen fennhatóság alá. A népün-ket ért megpróbáltatások ezzel azonban még nem értek véget.

A II. világháború, majd az 1956-os forradalom után újabb százezrek és milliók kényszerültek arra, hogy elszakadjanak Magyarországtól. Ma közel tizenöt millió magyar él a vilá-gon, közülük ötmilliónyian határainkon túl. Ebből az ötmilli-ós magyarságból több mint hárommillió él a szomszédos or-szágokban, a többi Nyugat-Európában és a távoli földrészeken. Legtöbben – 1 700 000 magyar – az Egyesült Államokban ta-lált új hazára. Legnehezebb helyzetbe a Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában rekedt honfitársaink kerültek. Bár a két háború közötti évtizedekben nem javult az utódálla-mokban élő magyarok sorsa, a Horthy-rendszer revíziós poli-tikája reményt adott nekik. A magyar kormány többször is az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez fordult, ahonnan azonban nem kapott segítséget. Nem is kaphatott, hiszen Beneš cseh el-nök a szövetség meghatározó tagja volt a húszas években. Cseh-szlovákiában már 1945-től megfosztották a magyarokat politi-kai jogaik gyakorlásától. Igazán mostoha sorsa azonban 1948 után lett a magyaroknak, amikor a kommunista pártok ural-ták Kelet-Közép-Európát. A szomszédos országokban élőma-gyarok érdekeit, sőt puszta életét, sem a Rákosi-, sem a Ká-dár-korszak vezetői nem védték meg.

A magyar kisebbségek sorsa üldöztetés, megaláztatás, végső soron beolvasztás, asszimiláció* volt. Nem kaptak segítséget sem az anyaországtól, sem a nemzetközi szervezetektől. Ki voltak szolgáltatva a szerb, a román és a cseh nacionalizmusnak. Az utódállamokban élő magyarok léte mindenhol nehéz volt, de az adott országtól függően más és más nehézségekkel kellett megküzdeniük.

Csehszlovákia (Felvidék)

Az I. világháború után alakult új állam – Csehszlovákia – a II. vi-lágháborúig a Kárpátalját is magában foglalta. A magyar revízi-ós politika első sikerei éppen az északi utódállamot érintették.

1938-ban, az első bécsi döntés következtében a szlovák te-rületek déli része került vissza Magyarországhoz. 1939-ben

pedig a Kárpátalja történelmi vidékein élő magyarok örül-hettek annak, hogy újra Magyarország állampolgárai lehettek.

1945-ben, a háború befejeztével azonnal visszaállították a tria-noni határokat, azzal az eltéréssel, hogy Kárpátalja a Szovjet-

43. A határokon túl élő magyarok helyzete

Ismételd át eddigi tanulmányaid alapján, •

hogy 1920-ban mely területeket szakították el Magyarországtól! Idézd fel azt, hogy az egyes utódállamok- •

ban mennyi magyar élt a trianoni döntés idején! Hasonlítsd össze az anyaországban maradt •

és az elszakított területeken élő magyarok életét! Mi a hasonlóság és a különbség etnikum és •

nemzetiség között? Beszéljétek meg taná-ri irányítással!

A harkányi emlékparkban látható alkotás az el-szakított városok egy részét ábrázolja

Kassa az 1940-es években. Nemzeti Színház

Kolozsvár az 1940-es években. Mátyás király tér

tori8.indb 176 3/8/11 3:15: