Page 181 - ap081603+

a székelyek autonómiáját. Megalázó szigorításokkal tették le-hetetlenné a magyarok életét. A magyar nyelvű könyveket és új-ságokat elkobozták. Erdélyi magyarok nem szállásolhattak el az anyaországból érkező turistákat. A legnagyobb kárt azonban a románok betelepítési programja okozta. A történelmi ma-gyar városok köré lakótelepeket építettek, amelyekbe zömmel a Kárpátokon túlról érkező románokat telepítettek. A cél az volt, hogy a magyar nemzetiségiek minden településen kisebb-ségbe kerüljenek.

A Ceauşescu-diktatúra gyűlölködése 1988-ban odáig fa-jult, hogy mintegy nyolcezer magyar falut akartak a földdel egyenlővé tenni. A román vezetés a magyarság utolsó gyöke-reit szándékozott kitépni az esztelen falurombolási tervvel. Je-les műemlékeket, ősi magyar családok kastélyait, templomo-kat, néprajzi értékeket ítéltek halálra. A 20. század végi Európa, benne a kádári Magyarországgal, szó nélkül tűrte a példát-lan rombolást. A diktátor tervének végrehajtását a szocialista rendszer összeomlása akadályozta meg.

Legellentmondásosabb helyzete a Jugoszláviában élő magya-roknak volt. A trianoni területek egy részét 1941-ben visszacsa-tolták Magyarországhoz. 1942-ben, a háború poklában került sor az újvidéki vérengzésre, amelynek 3340 fő esett áldozatá-ul. A Horthy-rendszer bírósága elítélte a bűntényt elkövető ná-cibarát katona- és rendőrtiszteket, akik aztán a német megszál-lás idején Németországba menekültek. A bosszú nemmaradt el.

1945-ben a szerb partizánok közel ötvenezer ártatlan ma-gyart gyilkoltak le Bácskában. A meggyilkolt, elűzött csalá-dok helyébe Dél-Szerbiából telepítettek új lakosokat, ami a ma-gyar nemzetiség kisebbségbe szorulásához vezetett.

A háború után Tito sokkal több jogot biztosított a magyar nemzetiségieknek, mint bármely más utódállam vezető-je. A Vajdaság, ahol Jugoszláviában a legtöbb magyar lakott, au-tonómiát kapott. Iskolák, egyesületek, könyv- és lapkiadók ala-kulhattak. A Jugoszláviában kialakított életszínvonal még az anyaországiak számára is irigylésre méltó volt. Közben azonban a vajdasági lakosság összetétele megváltozott a szerbek javára. A magyar tanulóknak csupán a háromnegyede járhatott ma-gyar iskolába. A kielégítő életszínvonalnak, a viszonylagos sza-badságnak, a tömeges szerb–magyar házasságnak eredménye-képpen leginkább a vajdasági magyarság távolodott el az anyanemzetétől. Arendszerváltás, majd a jugoszlávpolgárhá-ború újra a megpróbáltatások sorát hozta a magyarok számára. A Horvátországba és Szlovéniába szakadt magyarok sorsa kielé-gítő, de a vajdaságiaké a 20–21. század fordulóján a legbizonyta-lanabb a Kárpát-medencében élő magyarok közül.

1988. június 27-én a Hősök terén óriási tömeg til-takozott a román falurombolás ellen. A tüntetést nem a kormány, hanem az erdélyi testvéreikért aggódó magyar civil csoportok szervezték

 Keresd meg a térképen Észak-Erdélyt és a Székelyföldet! Miért éppen ezeken a terüle-teken folytak 1944–1945-ben a bosszúálló román akciók? Milyen módszerekkel igyekeztek a román •

hatóságok a magyar nemzetiségieket lehe-tetlen helyzetbe taszítani? Kutass a könyvtárban és az interneten, •

hogy mi történt az Erdélyben élő szász (né-met) kisebbséggel az 1980-as években! Érdeklődj Erdélyből jött rokonaidtól, isme- •

rőseidtől, barátaidtól, hogyan éltek Romá-niában huszonöt-harminc évvel ezelőtt!