Page 182 - ap081603+

Az utódállamok ugyanúgy a szocialista tömb államai voltak, mint hazánk. A rendszerváltás után az addig elfojtott nemzetiségi problémák a felszínre törtek. Többek között az is a Kádár-rendszer számlájára írandó, hogy erről korábban beszélni sem volt szabad. A rendszerváltó kormány miniszterel-nökének, Antall Józsefnek az elhíresült mondata, mely szerint ő „lélekben tizenöt millió magyar miniszterelnöke” kíván lenni, politikai vihart kavart. Ma azonban már az alkotmányban is szerepel, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarokért. A tárgyalások szinte min-den szinten előmozdították a kapcsolatok ápolását. Magyarország kor-mányszinten minden érintett országgal alapszerződést kötött: Szlovéniával 1991-ben, Horvátországgal 1992-ben, Szlovákiával 1995-ben, végül Romá-niával 1996-ban. Az alapszerződésekben közös elem, hogy Magyarország – minden igazságtalansága ellenére – nem vitatja az 1920-ban, majd az 1947-ben rögzített határokat. Cserében a szomszédos országok biztosítják az ott élő magyarok politikai, társadalmi, kulturális, gazdasági jogait. Na-gyobb lett a mozgástér, a határok átjárhatóbbakká váltak. 2007. december 21-étől pedig – a schengeni határok* megnyitásával – Szlovéniába, Szlová-kiába és Ausztriába szinte minden akadály nélkül léphetünk át, elegendő ha személyigazolvány van nálunk.

A politikai és gazdasági kapcsolatok fejlődését egyesületek, közalapítvá-nyok, egyházi szervezetek segítik. A 2001-ben elfogadott státustörvény* – a magyarok számára hozott kedvezmények összessége – lehetővé tette a magyar igazolvány kiadását. A szépen fejlődő kapcsolatokon sokat ron-tott a 2004. december 5-én tartott népszavazás. Ez a magyarországi politi-ka megosztottságát tükröző voksolás azt eredményezte, hogy a hazai lakos-ság fele elutasította a határainkon túl élő magyarok kettős állampolgárságát.

 Keresd meg a térképen Lendvát, Varasdot és Szabadkát! Mi a közös, és mi az eltérő a három város történetében? Idézd fel korábbi tanulmányaid alapján, •

hogy miért lett öngyilkos Teleki Pál minisz-terelnök 1941-ben! Olvasd el – ha bővebben érdekel az újvidé- •

ki vérengzés története – Cseres Tibor Hi-deg napok című könyvét, vagy nézd meg – ha lehetőséged van rá – a regényből készült filmet! Miért tekinthetjük a délvidéki magyarok •

sorsát a leginkább ellentmondásosnak? Em-líts példát a délvidéki magyarok életére a Horthy-korszakból, a II. világháború idejéből, a szocialista korszakból, továbbá a rendszerváltást követő évekből! Mennyiben különbözött Jugoszlávia hely- •

zete a többi szocialista országétól? Beszéljé-tek meg tanári irányítással!

Kutass az interneten, hogyan élnek ma a környező országokban a ma- • gyarok! Hívjatok meg történelemórára egy olyan, határon túl élő magyart, aki •

hitelesen tud beszélni az egyik szomszédos ország életéről! Kísérd figyelemmel, hogy a napi hírekben milyen, szomszédos orszá- •

gokban élő magyarokkal foglalkozó eseményekről számolnak be!