Page 22 - ap081603+

A sztálini diktatúra harminc év alatt több millió embert küldött a földi pokolba, a Gulag táboraiba. (Ma már tudjuk, hogy az el-ső munkatáborokat még Lenin állíttatta fel 1918-ban.) Az embe-rek jelentős része nem élte túl a kegyetlen bánásmódot. Sokan, azok közül, akik mind a két rendszer büntetőtáborait megjár-ták, úgy tapasztalták, hogy a cári idők szibériai táborai elvisel-hetőbbek voltak. (Néhány büntetőhelyet a Szovjetunió olyan te-rületén hoztak létre, amelynek éghajlatát a cári időkben emberi tartózkodásra alkalmatlannak ítélték, s ott nem is alakítottak tá-bort.) A féktelen terror következménye – óvatos becslések sze-rint is – több millió halott lehetett. Az emberirtás – kicsiben és nagyban – olyan rafinált eszközökkel folyt, hogy az áldoza-tok zöme szentül hitte, a párt főtitkára mit sem tud az egészről. Sokan kivégzésük pillanatában is Sztálint éltették. (A sztálini bi-zalmatlanság és terror egyik ékes példája az 1934-es pártkong-resszushoz kapcsolódik. Sztálin újraválasztásakor a jelen lévő 1966 küldött közül 292-en ellene szavaztak. A szavazás titkos volt, ezért nem derült ki az ellene voksolók neve. Két év elteltével azonban a kongresszus több mint 1100 küldötte már nem élt. A diktátor őket is halálba küldte.)

A táborrendszer Sztálin ideje alatt gyorsan nőtt. Az 1931-es 200 000 főnyi létszám 1935-re 1 millióra, az 1937-es nagy tisz-togatás évében pedig már 2 és 8 millió közöttire becsülhető a Gulagra küldöttek száma.

A Sztálin (1879–1953) felvett név, amely ’acélos’-t jelent. Joszif Visszarionovics Dzsugasvilinek, részeges apjával való rossz vi-szonya miatt, gyermekkoráról sötét emlékei voltak. Változatos ifúsága során még szerzete-sek között is megfordult. Fiatalon bekapcsoló-dott az orosz munkásmozgalomba. Tevékeny-ségéért a cári rendszer Szibériába száműzte. Innen megszökött, s folytatta a mozgalmi mun-kát. Életét a bolsevik párt határozta meg. Ifúko-rában nemegyszer még postarablásban is részt vett, hogy pénzt szerezzen a pártja számára. A csendes, pipázgató, fakó arcú Sztálinról senki sem sejtette, hogy titokban hatalmi ambíciókat táplál. Szívós munkával elérte, hogy Lenin halá-la után az ő kezébe került a párt irányítása. Sor-ra eltávolította a vetélytársait, s a húszas évek végére már a Szovjetunió korlátlan hatalmú ve-zetője lett.

Sztálin nevét az elnyomással, a féktelen dikta-túrával, a félelemmel azonosították hosszú év-tizedeken át. A személyi kultusz kialakulása egy folyamat eredménye volt, amely az 1930-as évekre teljesedett ki.

Sztálin és vezérkara 1936-ban. Jobbról az első sorban Tuhacsevszkij, a pol-gárháború sikeres katonai vezetője, mellette Kalinyin, akinek jobbján Molotov, a külügyminiszter, Sztálintól jobbra Vorosilov marsall és végül Kaganovics, Sztálin egyik hűséges harcostársa látható