Page 23 - ap081603+

This is a SEO version of ap081603+. Click here to view full version

« Previous Page Table of Contents Next Page »

2

Iparosítás, tervgazdálkodás

Sztálin függetlenítette államát a világ többi országától. A gazda-ság fejlesztését a nehézipar erőltetett kiépítésében látta. A for-dulat 1928-ban következett be, amikor a szovjet gazdaság terv-utasítások alapján működött. Tekintettel arra, hogy ekkor már a magántulajdon minden fajtája megszűnt, az állam óriási gaz-dasági erővel rendelkezett. Az ipari folyamatok minden moz-zanatát a központi tervhivatalban dolgozták ki, de csak Sztálin jóváhagyásával léphettek életbe. A tervutasításokat szigorú-an be kellett tartani. Aki ezektől akarva-akaratlanul eltért, ha-marosan bíróság előtt vagy egy Gulagon találta magát. Szén- és vasércbányákat nyitottak, olajkutakat fúrtak, óriási erőműveket, vasolvasztókat építettek, gépgyárak sorát hozták létre. Egy-egy

tervperiódust 5 évben határoztak meg. Az 1928–1937 közötti

két ötéves terv volt a szocialista iparosítás hősi korszaka. A cél a mennyiség gyors növelése volt, amit a munkaverseny-moz-galommal próbáltak elérni. Mint mindent, ezt is eltorzították, embertelenné tették. A példakép egy Sztahanov nevű bányász lett, aki a napi 7 tonnás norma helyett 102 tonna szenet fejtett ki. A tervek erőltetett túlteljesítését célzó

sztahanovista mozgalom* minden gaz-dasági ágazatban elterjedt, s rengeteg em-beráldozatot követelt. A túlhajszolt dolgo-zók munkájuk nagy részét puszta kézzel végezték. Csonkolások, sérülések, üzemi balesetek egyre gyakrabban történtek. 1931-től azonban megszűnt a munkanél-küliség. Az elmaradott orosz ipar – an-nak ellenére, hogy az építkezések zöme ké-zi erővel és kezdetleges technológiával folyt – óriási fejlődésen ment át. Az első két öt-éves terv alatt közel ötezer nagyválla-lat épült fel, új iparágak honosodtak meg. A szovjet gazdaság éppen akkortájt produ-kált látványos fejlődést, amikor Nyugaton és a világ más részein gazdasági válság tet-te tönkre emberek millióinak életét.

A koncepciós perek*

A sztálinizmus rendszeresen folytatott koncepciós pereket. Az 1930-as évek második felétől koholt, hamis vádakkal, előre megírt forgatókönyv alapján állították bíróság elé a kiszemelt áldozatot. A törvénytelen, kény-szerrel lefolytatott kihallgatásokon a gyanúsítottak a legképtelenebb vá-dakat is „beismerték”. A perek eredményeként születő halálos ítéleteket Sztálin elrettentésnek szánta. „Mennydörögjön ítéletünk, mint az igazságos szovjet büntetés frissítő és mindent megtisztító vihara. Népünk egyet köve-tel: tiporjátok el az átkozott férgeket! Mi valamennyien haladunk tovább a múlt utolsó szemetétől, söpredékétől is megtisztított úton, szeretett vezérünk és tanítónk, a nagy Sztálin vezetésével előre a kommunizmus felé!” – hang-zott el gyakran a fenti idézet.

Sztálin ítélethozói. Bírók, ügyészek, akik milliók haláláért voltak felelősek

Iparosítás lóerővel. 1934-ben kézzel ásták ki az új acélváros alapjait Magnyitogorszkban. (A ’Mágnesváros’ neve a mágnesvasércre utal)

Hasonlítsd össze tanári szempontok sze- •

rint a mai, például a magyar bíróságok és a sztálini igazságszolgáltatás rendszerét! Fejtsd ki eddigi ismereteid alapján, hogy a •

tervutasításos gazdálkodásnak milyen elő-nyei és hátrányai lehettek! Indokold meg, hogy a sztahanovista moz- •

galommilyen eszközökkel testesítette meg a szovjet típusú tervgazdálkodást! Magyarázd meg, hogyan függetleníthette •

magát a Szovjetunió a nyugati világgazda-sági válság hatásaitól! Keress az interneten Sztahanov életére vo- •

natkozó adatokat!

tori8.indb 21 3/8/11 3:05:

Page 23 - ap081603+

This is a SEO version of ap081603+. Click here to view full version

« Previous Page Table of Contents Next Page »