Page 28 - ap081603+

Aháborút követőmunkanélküliség, infláció, éhezés, a romba dőlt városok látványa reményvesztetté tette az embereket. A pusztí-tás, a nélkülözés nem csupán a vesztes, hanem a győztes or-szágokat is érintette. Az I. világháborúból egyedül az Egyesült Államok került ki nyertesen, mert területét nem érintették a hadi események. A békekötések után viszont következetesen behajtotta a neki járó adósságokat és jóvátételeket. A több seb-ből vérző Európa vezetői csak lassan eszméltek rá, hogy a há-borúban kifejlesztett haditechnikai eszközök a civil életben is alkalmazhatók. Ezek az eszközök kényelmesebbé tették az emberek életét. Ami a tőkés államok szempontjából a legfon-tosabb volt, ugrásszerűen megnőtt az ipari termelés, s vele együtt a fogyasztás. A háború utáni évek technikai fejlődésé-nek egyik legszemléletesebb képi és tartalmi kifejezője Charlie Chaplin (csárli cseplin) Modern idők című némafilmje. A művé-szi alkotás azonban arra is rámutatott, hogy az ember hogyan válik a gép, illetve a tőkés érdekek rabjává.

repülőgépipar, az elektronika, a villamosenergia-termelés és a műanyaggyártás ágazataiban is. Fellendült az olajkiterme-lés, mivel a gépek szinte falták a benzint és az olajszármazéko-kat. Az Egyesült Államok ezekben az években lett a „követendő minta országa”. Az események azonban nem csupán a techni-ka csodáira, hanem a társadalmi változásokra is felhívták a fi-gyelmet. A háború alatt a hátországban élők nem emelhették fel szavukat, nem tüntethettek, hiszen az hazafiatlan dolog lett vol-na. Nem tehettékmeg, hogy a fronton harcoló katonáktól bármit

Hogyan alakult az I. világháború után •

a gazdasági helyzet Európa nyugati, illetve keleti felén? Indokold meg a válaszodat! Magyarázd meg eddigi történelmi ismere- •

teid alapján, hogy egy-egy háború után leg-többször miért fejlődik a hadviselő orszá-gok társadalmi és gazdasági élete!

A futószalagot, a modern idők egyik jelképét, az amerikai Henry Ford ta-lálta fel. Szorosan összefügg Ford nevével a sorozatgyártás és az első nép-autó, a T-modell. A gépkocsigyártás legendás alakja a magyar Galamb Jó-zsef volt, aki huszonhárom éves korában kivándorolt Amerikába, ahol gépkocsitervező lett. Egyik vázlata megtetszett Fordnak, s vele terveztette meg a világhíressé vált T-modellt, amelyből 1908 és 1927 között 15 millió darabot adtak el. A magyar tervező más találmányaival, például a Fordson traktorral is sikert aratott. Galamb kortársa volt – többek között – a Né-metországban dolgozó Járay Pál, aki az 1920-as években a legmodernebb áramvonalas autók karosszériaterveit alkotta meg.