Page 29 - ap081603+

2

is elvegyenek. A háború után azonban mindenki új életre vá-gyott, szórakozni, vásárolni akart. Az emberek építőanyagot, bútort, ruhát, sportszereket, közlekedési eszközöket vásároltak. A kereslet fellendítette az ipart, a kereskedelmet, a munkanélkü-liek munkához jutottak. Meg kell jegyezni, hogy bár a Szovjet-unió politikai és katonai tekintetben egyenrangú partnere volt az USA-nak, gazdasági hátrányát azonban soha nem tudta be-hozni.

A technika úttörői, a távolság és a sebesség legyőzői

1927-ben az amerikai Charles (csárlsz) Lindbergh világhírnév-re tett szert, amikor átrepülte az Atlanti-óceánt. Tíz év múl-va – az óceán fölötti hatezer kilométeres utat megtéve – megin-dultak a rendszeres légi járatok Európa és Amerika között. Óriási változásokon ment át a szórakoztatóipar, amely új igé-nyeket támasztott, új szokásokat alakított ki. Élen járt a hangos-film, amely óriási hatást gyakorolt a tömegekre. Walt Disney rajz-, Fred Astaire (fred aszter) zenés-táncos filmjei, továbbá az első aranyásókról szóló filmek és gengszterfilmek meghódítot-ták a világot. A filmmel új típusú tömegkultúra született.

Az orosz Popov és az olasz Marconi még a 19. század utol-só éveiben kidolgozta a rádiózás elméletét és gyakorlatát. A világ első rádióállomását azonban csak 1920-ban állították üzembe. Ettől kezdve a rádió rohamosan terjedt a fejlett világban. (A ma-gyar műsorszóró rádiózás 1925. december 1-jén kezdődött el.) A televízió ősét, az állóképek közvetítésére alkalmas készüléket a magyar Mihály Dénes építette meg 1919-ben. Ő kísérletez-te ki tíz évvel később Berlinben a mozgóképet közvetíteni tudó

telehort is. A színes televíziót az ugyancsak magyar származá-sú Goldmark C. Péter tervezte meg, s 1940-ben az Egyesült Államokban szabadalmaztatta. 1927-ben az amerikai háztar-tások mintegy harminc százalékában volt rádió, s közel hetven százalékában autó.

Az egészségügyben a legnagyobb horderejű találmány a cso-daszernek tartott penicillin volt, amelyet Alexander Fleming talált fel 1928-ban. A magyar Kabay János 1927-ben állított elő mákból morfiumot, amely a gyógyszergyártás nélkülözhetetlen alapanyaga lett.

Az építészetben és a formatervezésben látványos változás történt a Németországban kibontakozó Bauhaus-mozgalom révén. Az épületeket, a belső tereket és a bútorokat az öncélú díszítések elvetésével, a funkciók szolgálatában tervezték meg. A modern városépítészet egyik legkiválóbb mestere a magyar

Breuer Marcell volt. Többek között őt bízták meg később a pá-rizsi UNESCO-székház tervezésével.

Kutass a könyvtárban vagy az interneten •

Henry Ford és Galamb József életrajza után! Hogyan függ össze a háború utáni hiány, •

a modernizáció és a vásárlási láz?

Kutass a könyvtárban és az interneten •

olyan magyar tudósok, feltalálók életrajza után, akik a 20. század első felében hoztak létre világra szóló alkotásokat! Miért volt nagy jelentősége a hírközlés •

és az orvostudomány találmányainak? Melyek azok a 20. század elején forgalom- •

ba állított közlekedési eszközök, amelyeket ma is használnak a világ minden részén? Milyen új tömegközlekedési eszközökről tudsz, amelyeket a 20. század elején még nem, de ma már használunk? Melyek azok a 20. század elején elterjedt •

gyógyszerek, amelyeket ma is használunk?

Walt Disney és felesége a híres rajzfilmfigurával

Bauhaus stílusú épület. A Schröder-ház

tori8.indb 27 3/8/11 3:06: