Page 30 - ap081603+

Az I. világháború fordulatot hozott a nők életében és gondolko-dásmódjában is. A gyárakban, az üzemekben, a szolgáltatóipar-ban a katonáskodó férfiak helyén dolgozó nők egy része nem akart visszatérni a háztartásba. A férfiakéhoz hasonló, teljes jo-gokat követelő lányok és asszonyok tüntetéseik során nemegy-szer utcai harcot vívtak a rendőrökkel. E harcban az angol nők jártak élen, akik 1928-ra többek között elérték az általános vá-lasztójog kiírását. Ezután minden 21. évét betöltött állampolgár részt vehetett a választásokon. A „gyengébb nem” elérte azt is, hogy a nők beiratkozhattak az egyetemekre, továbbá betölt-hettek olyan állásokat is, melyeket korábban csak a férfiak fog-lalhattak el. A húszas évek lányai, asszonyai új divatot alakítot-tak ki. Színházba és strandra jártak, sportoltak, kirándultak, s hivatást választottak. A hagyományos férfi-női szerepek átér-tékelődtek. A nők helyzete Európa egy részén és Észak-Ame-rikában jelentősen megváltozott. A világmás részein – ahol a kulturális és vallási szokások nem tették lehetővé a változásokat – mereven elzárkóztak a nők egyenjogúságának elismerésétől.

A 19. századi politikai erőknek (konzervatívok, liberálisok, na-cionalisták, szocialisták, keresztényszocialisták és szociáldemok-raták) a modernizáció kihívásaira új választ kellett adniuk. A háború után mind jobboldalon, mind baloldalon megjelen-tek a szélsőségek. Ezekben a csoportokban az volt a közös, hogy készek voltak akár erőszakkal is magukhoz ragadni a hatalmat.

Milyen szerepe volt a háborúnak és a háborút követő évek társadalmi •

változásainak a nők új szerepének kialakulásában? Magyarázd meg néhány mondattal!

A világ tudományos, kulturális és gazdasági központjának Párizs, Bécs, Berlin és New York számított. A színházi és zenei előadások eddig so-ha nem látott tömegeket vonzottak. Ennek ellenére, a művészeti életben kibontakozó „izmusok”: művészi törekvések, irányzatok csak keveseket érintettek meg. A tömegeket inkább a zenés-táncos szórakoztató produk-ciók érdekelték. A többnyire értelmiségieket érdeklő elitkultúra mellett kibontakozott a tömegkultúra. Különösen sokakat vonzott a flm és a rá-diózás. Egyre több újság, folyóirat, könyv jelent meg, amelyekre az iskolá-zottság kiszélesedésével egyre nagyobb igény volt.

Sok híve volt a sportnak, amelyet többek között az újkori olimpiák is nép-szerűsítettek.

1896 óta négy évenként rendezik meg az ókori görög olümpiák hagyomá-nyain alapuló vetélkedést, amely a francia Coubertin (kuberten) báró kez-deményezésére vált a világ legrangosabb sporteseményévé.

Milyen összefüggés van a sport – különö- •

sen az olimpia – és a világ béketörekvé-se között? Magyarázd meg néhány mon-dattal! Kutass a könyvtárban és az interneten, •

hogy 1896 óta mikor és milyen okból ma-radtak el olimpiák!