Page 31 - ap081603+

törekedtek. A szélsőséges baloldali (kommunista) párt kihívá-sát a szélsőséges jobboldali párt (fasiszta) megjelenése követte. A kommunista és fasiszta erők mellett új ideológiákat terjesztő politikai csoportosulások is megjelentek. Ilyenek voltak az ag-rár- (paraszt-) pártok, a keresztény eszmét, továbbá a nemzeti és polgári értékeket hirdető pártok. Ezekben az években alakult ki a nyugati államokban a politikai váltógazdálkodást köve-tő parlamenti demokrácia. Ez azt jelenti, hogy egy adott ország-ban a fő ideológiákat meghatározó két párt küzd a hatalomért. A törvényeket már nem egy szűk elit, egy érdekcsoport, hanem a választók közreműködése által összeülő parlament (ország-gyűlés) hozza.

Mivel a volt központi hatalmak számára a háború utáni dönté-sek nemcsak igazságtalanok, hanemmegalázók is voltak, a vesz-tesek már a béke kihirdetése pillanatában revízióra,* azaz a ha-tározatok felülvizsgálására készültek. A revíziós politika az elvesztett területek visszaszerzésére, a megbillent erőegyensúly helyreállítására irányult. A németek, osztrákok, magyarok, bol-gárok és törökök képviselői népük, nemzetük érdekében emel-tek egyre gyakrabban szót. Ez a nemzeti alapon folytatott poli-tika a nacionalizmus, amely a győztesek oldalán is megjelent. Mint már említettük, a wilsoni pontok eredményeként 1919-ben létrehozták a Népszövetséget, a nemzeteket összefogó, és a bé-két politikai eszközökkel szavatolni próbáló szervezetet. A szö-vetség a később megalakuló ENSZ (Egyesült Nemzetek Szerve-zete) elődjének tekinthető.

Milyen új politikai pártok alakultak, erősödtek meg a világháború • után? Vitassátok meg tanári irányítással, hogy jogos volt-e a revíziós politi- •

ka az I. világháború vesztes országaiban!