Page 50 - ap081603+

 A korabeli felvételeken az Országház előt-ti feliratok köztársaságról szólnak. Az 1918. november 16-ai I. törvény pedig népköztár-saságot említ. Melyik a helyes? Beszéljétek meg tanári irányítással! Hány éven keresztül tartott Magyarorszá- •

gon a Habsburgok uralma? Kutass a könyvtárban, hogy a korabeli •

Magyarország népének döntő többsége hogyan fogadta a független, önálló Magyar-ország kihirdetését!

A megszerzett önállósággal azonban több probléma volt. Az ország súlyos emberveszteséget szenvedett el a háborúban. De a magyar társadalom előtt a még súlyosabb területi vesz-teség rémképe bontakozott ki. Az antant igazságos békéjében bízó Károlyi Mihály, akit arisztokrata társai csak „vörös gróf-nak” neveztek, eleinte nem akart, későbbmár nem tudott az országot támadó erőkkel szembeszállni. (Balassagyarmatról a cseh megszállókat a helyi lakosság 1919 januárjában – a kor-mány támogatása nélkül – verte ki. Több ilyen eset is lehe-tett volna, ha Károlyi felvállalta volna a harcot.) Károlyi Mi-hály azonban a politikai, gazdasági, katonai nehézségek közül egyikkel sem tudott megbirkózni. A magyar törté-nelemben szégyenteljes szerepet betöltő hadügyminiszterével, Linder Bélával leszerelték a magyar hadsereg maradékát is.

Az I. világháborút lezáró fegyverszüneti tárgyalásokon Ma-gyarország vezetői érték el a legsiralmasabb eredményt. (A Belgrádban folyó tárgyalásokon például egy francia tábornok még azt is megengedte magának, hogy Károlyival, a magyar mi-niszterelnökkel megalázó módon tárgyaljon.) Az antant vezetői, tábornokai és a környező, új országok politikusai tudták, hogy egy olyan országgal mindent meg lehetett tenni, amelynek hadügy-minisztere a háború utáni súlyos helyzetben kijelentette: „Nem akarok többé katonát látni!” A fegyverszüneti tárgyalásokon részt vevő magyar delegáció november 13-án vállalta, hogy visz-szavonja csapatait a Szamos–Maros–Dráva vonalára.