Page 51 - ap081603+

4

A csehek eközben támadást indítottak Észak-Magyaror-szág ellen. Az év végére bevették Kassát és Pozsonyt. A ro-mánok – ezzel egy időben – Kolozsvárt foglalták el. Szegedet a Balkánra vezényelt francia hadsereg szállta meg. A felfegy-verzett cseheknek, románoknak, szerbeknek a franciák mindent elnéztek, míg a fegyvertelen magyarokat a legyőzötteknek kijá-ró szigorú bánásmódban részesítették. Károlyi Mihály ebben a helyzetben is tehetetlennek bizonyult.

Az országban sorra emelkedtek a háborús emlék-művek

I. világháborús emlékmű Árpád vezér alakjával

Az ország belső helyzete

A háborúban vesztes és darabjaira szabdalt ország szinte megoldhatatlan feladatok előtt állt.

A családok zöme férf nélkül maradt. Az egész ország siratta az apákat, férjeket, fakat. A hazatérőknek sem volt sok örömük. Rengeteg hadirok-kant, testileg, lelkileg sérült ember lepte el az utcákat. Egyre nyomasztób-bá vált a tömeges méreteket öltő munkanélküliség. A gyárak leálltak, nem volt tüzelő, a közelgő tél félelemmel töltötte el az embereket. A mezőgaz-daságáról híres országban nem volt élelem, a legalapvetőbb ellátást a jegy-rendszer bevezetésével próbálták megoldani. Nagy gondokkal küszködött az egészségügyi hálózat is. A sebesültek, árvák, hadiözvegyek, rokkantak kezelése és ápolása az állam feladata lett volna, de nem tudott mindennek megfelelni. A pénz rohamos elértéktelenedése pedig inflációhoz vezetett. Eközben a Károlyi-kormány számos jogszabályt alkotott a demokrácia megteremtésére. Bevezették az általános és titkos választójogot, amelyet a magyar történelemben először a nőkre is kiterjesztettek. Megalkották a sajtótörvényt, továbbá az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvénye-ket. Legnagyobb várakozás és fgyelem a földtörvényt kísérte. Az elfoga-dott javaslat alapján az 500 hold fölötti földbirtokokat, illetve a 200 holdnál nagyobb egyházi birtokokat állami tulajdonba vették, s az így felszabadult földterületeket 5–20 holdas paraszti kisbirtokokra osztották volna szét. Ezt azonban már nem tudták végrehajtani.

A jelképes földosztás Kálkápolnán, Károlyi Mihály köztársasági elnök birto-kán. Balról Károlyi mellett Antal János rokkant katona, aki elsőként kapott földet. 1919. február 23.

Miért kapta Károlyi arisztokrata társaitól a „vörös gróf ” elnevezést? • Melyik törvények szóltak a független polgári állammegszületéséről? • Melyik törvény jelenthette volna igazán a polgári átalakulást? •

 Mit szimbolizált egy I. világháborús emlékművön Árpád alakja?

tori8.indb 49 3/8/11 3:07: