Page 73 - ap081603+

Életmód, életszínvonal

Magyarország Trianon utáni helyzetét csak a tatárjárást és a Mohácsot követő állapothoz lehet hasonlítani. A vesztes há-borút két forradalom, román megszállás, majd az ország kétharmadának elcsatolása követte. Az életszínvonal en-nek ellenére emelkedett, de a háború előtti szintet nem érte el. A kormány által hozott kulturális és szociális törvények lát-ványos eredményeket produkáltak. A vallás- és közoktatási mi-nisztériumot Klebelsberg Kunó, a 20. századi Magyarország legkiválóbb művelődéspolitikusa vezette. Az 1926. évi népisko-lai törvény nagyszabású iskolaépítési akciót indított. Öt év alatt mintegy ötezer új tanterem épült, amelyeket tanítólakások százaival egészítettek ki. Az írni-olvasni tudó népesség ará-nya 1920 és 1936 között 87%-ra emelkedett. Az ifjúság katonai előképzésére 1921-től bevezették a leventemozgalmat*. A 12– 21 év közötti fiatalok heti 2–4 órás katonai gyakorlaton voltak kötelesek megjelenni.

Klebelsberg Kunó szobra Budapesten a Villányi úton

Levente század. 1940 körül

Tanyasi népiskola a Szeged környéki Belsőfeketeszélen. 1920-as évek

Tekintélyuralom a 20. század első felében

Megszólítások, címek

Kétkezi dolgozók Középosztály Urak

cselédek, agrárproletárok, munkások, alkalmi munkát vállalók

értelmiségiek, tisztviselők, közép- és kisüzemek tulajdonosai, iparosok, kereskedők

nagytőkések, arisztokraták, földbirtokosok, főtisztviselők, professzorok, vezető értelmiségiek keresztnéven, te, kend, az úr

tekintetes úr, nagysá-gos úr

kegyelmes úr, méltósá-gos úr Egyedül Horthy Miklósnak járt ki a „főméltóságú úr” megszólítás.

Az 1920-as évek elejét és a gazdasági válság időszakát nem szá-mítva, sokaknak korszerűbb és bőségesebb táplálkozásra nyílt lehetőségük. A gazdák számára indított népfőiskolák (arany-kalászos tanfolyamok) mezőgazdasági és kulturális képzést

tori8.indb 71 3/8/11 3:08: