Page 74 - ap081603+

72

nyújtottak. A magyar paraszt, többek között ennek köszönhe-tően, magas színvonalon termelt.

A munkásság életkörülményeinek fokozatos javulása elsősor-ban a nyolcórás munkaidő és a kötelező betegségi, öregségi és egyéb biztosítás bevezetésének, a társadalombiztosítás rend-szerének megteremtésének volt köszönhető. A családiház-épí-tési akciók, a gyógyászat fejlődése sikerrel vettek fel a harcot a magyar népbetegség, a tüdővész ellen. Duplájára nőtt az or-vosok és a kórházi ágyak száma. Bevezették az iskolaorvosi há-lózatot, a községekben pedig az anyákat és csecsemőket védő

Zöldkereszt szervezetet. Az egészséges életmóddal összefüg-gött a természetjárás és a sport fejlődése. A hegyekben turis-taházak tucatjai épültek, szinte divattá vált a városiak körében a hétvégi túrázás. Egymás után alakultak a munkás testedző klubok, fejlődött a tömegsport. A sporttelepek száma elérte a nyolcvanezret, ami az élsport eredményeiben is megmutatko-zott. A vívás, az atlétika, az úszás az olimpiai versenyeken a ma-gyarok sikersportága lett.

Iskolarendszer a két háború közötti Magyarországon

A Horthy-korszakban a szűkös lehetőségek ellenére gondot fordítottak az iskolákra, az általános és tudományos képzésre.

AKlebelsberg Kunó által elvetett magvak a harmincas évek közepére meghozták termésüket. Igazolódtak a kultuszmi-niszter híressé vált szavai: „A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg, és teheti naggyá.” Az anal-fabéták aránya Magyarországon 10% alá csökkent, ami közelebb állt a nyugati államok 5–8%-os átlagához, mint a környező or-szágok kedvezőtlen mutatóihoz. A siker titka a kiválóan felépí-tett iskolarendszerben rejlett.

A 4–6 osztályos elemi iskola kötelező és ingyenes volt. Ide a gyerek hatéves ko-rában lépett be. Innen – ha tovább tanult – polgári iskolába vagy gimnáziumba mehetett. A négy polgárit 14 évesen, a nyolcosztályos gimnáziumot 18 évesen fejezhette be. A polgáriból kilépve a di-ák 14 éves korától gazdasági képzésben vagy líceumi oktatásban vehetett részt. A líceum után választhatta a kétéves ta-nítóképzőt is. Egyetemre csak gimná-ziumi érettségivel lehetett jelentkezni. Az érettségi komoly társadalmi rangnak számított, ami a szegény, de tehetséges gyerekek szinte egyetlen kitörési lehe-tősége volt. Ezek a gyerekek tandíjmen-

Állapítsd meg a szöveg alapján, hogy a ko- •

rabeli magyar társadalomban melyek vol-tak a feudális maradványok, és melyek a polgári fejlődésre utaló jelek!

Az 1929-ben épült óbudai elemi iskola a Horthy-korszak iskolahálózatának jó példája. Az intéz-mény ma is eredeti feladatát látja el

A Szent Margit Kórház Budán. Az ehhez hasonló egészségügyet szolgáló épületek sora épült fel a fővárosban és a vidéki városokban az 1930-as években

Választók egy csoportja a szavazatszedő bizottság előtt. Abádszalók, 1938

tori8.indb 72 3/8/11 3:08: