Page 75 - ap081603+

tességet kaptak. Az erkölcsi értékekre az egyházak vigyáztak. A híres iskolák mintegy 70 százaléka volt egyházi felügye-let alatt. A neves gimnáziumok és egyetemek világhírű tudó-sok, Nobel-díjasok sorát nevelték ki. Trianon után két új egyete-met alapítottak. A kolozsvári egyetemet Szegedre, a pozsonyit Pécsre telepítették át. Az egyetemekre a legtöbb utánpótlást a legendás Fasori Gimnázium, a kispolgári, munkásszármazá-sú gyerekeket támogató Eötvös-kollégium és a paraszti szár-mazásúakat segítő Györffy-kollégium adta.

A harmincas években a magyar tudósok és feltalálók tucatjaival távoztak külföldre. Szent-Györgyi Albert kivételével – aki Magyarországon érte el eredményeit – mindannyian külföldön kutattak, dolgoztak. Szentgyörgyi a Budapesti Református Főgimnáziumban érettségizett. Hevesy György az izotópok viselkedését, illetve az orvostudományban való alkalmazá-sát dolgozta ki. Munkásságáért 1943-ban kapott Nobel-díjat. Wigner Je-nő – a Fasori Gimnázium egykori tanulója – az atomhéj és az atommag energiaviszonyait kutatta. Nobel-díjas lett ő is. Szilárd Leó részese volt az atombomba megalkotásának, őt tekintik a „biofzika atyjának”. Teller Ede a hidrogénbomba kifejlesztésében játszott irányító szerepet, akit ezért a „H-bomba atyjaként” ismernek és tisztelnek. Bárány Róbert 1914-ben, míg Békésy György jóval később, 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat, de a har-mincas években mindketten kutatták a fül- és az ideggyógyászat össze-függéseit. Gábor Dénes a holográfa feltalálásáért 1971-ben kapott No-bel-díjat, ám alapiskoláit ő is Budapesten végezte, akárcsak tudós kortársai. Harsányi János a Fasori Gimnáziumban, Oláh György a Piarista Gimná-ziumban érettségizett a harmincas években. Harsányi 1994-ben közgaz-dasági, Oláh György 1997-ben kémiai Nobel-díjat kapott. A sort hosszan lehetne folytatni. Említett tudósaink csupán a legkiválóbbak. Sok tudóst lehetne még említeni a ragyogó elmék sorában.