60
Eső után, ha kisüt a nap, megjelenik a szivárvány* az égen. Olyan csodálatos színekben
pompázik, hogy régen a föld és az ég közötti hídnak tartották.
Tanulmányozd
a színek sorrendjét!
Jegyezd meg,
hogy mindig ebben a sorrendben
jelennek meg az égen!
Szécsi Magda:
A Szivárványhajú Varázsló
Élt egyszer, valamikor régen, amikor még nemcsak tulipánok és kákicsok
1
, hanem palacsin-
tavirágok is nyíltak a réten – egy varázsló. Ez a varázsló arról volt híres, hogy szivárványszí-
nekben pompázott a haja. Ebben volt a varázsereje is, mert aki csak meglátta kócos, szí-
nes haját, abban a pillanatban boldog lett, feledte búját-baját. Vágytak is rá az emberek,
hogy lássák.
Hívták, hívogatták a föld minden tájáról, ha bajban voltak. Szegény Szivárványhajú
Varázslónak annyi dolga akadt, hogy alig bírta szusszal az utazásokat. Pedig volt egy tál-
tos szamara, nem négyhengeres ugyan, de azért mesegyors, ha elég zabot kapott. Most
éppen jóllakott, hát repült is Magyarhonba, mint a villám a felhők felett, s hamarosan meg-
érkezett Nyírbátorba, hol a boldogságon esett csorba. Leszállt egy parányi ház előtt, ahol
már várt rá egy kisfiú, fekete szemű, szomorú.
– Nézz rám, és elfelejted bánatod – lépett elé a Szivárványhajú Varázsló.
A kisfiú ránézett a kócos Varázslóra, de nem történt semmi csoda, a bánat nem szűnt.
– Az árgyélusát! Itt valami nagy baj van – vakarta meg zöld szakállát a Varázsló.
– Szeretnél valami játékot? – kérdezte a táltos szamár.
A kisfiú nemet intett a fejével, és sírt tovább keservesen.
– Nézd, itt egy varázsgolyó. Ha megpörgeted, hull a hó, ha elgurítod, mogyoróvá válik.
Akarod? – próbálta felszárítani a könnyeket a Varázsló.
A kisfiú nemet intett a fejével, és sírt tovább.
p
i
r
o
s
n
a
r
a
n
c
s
s
á
r
g
a
z
ö
l
d
k
é
k
s
ö
t
é
t
k
é
k
(
i
n
d
i
g
ó
)
i
b
o
l
y
a
1
kákics: pitypang vagy gyermekláncfű
60
képzeletv1_2013.indd 60
2/7/13 11: