Page 86 - ap040106 gyongyfuzer_kesz_konyv

84

Kis Klára csodálkozik

Jött a kis Klára: – Apu, adj pénzt! – Majd holnap. – Most! irkára kell! – Megnéztem még egyszer a tárcám: – Sajnos nincs. – Ő nem hitte el: – Nincs egy pengőd? ugyan, ne viccelj! – és hangosan fölnevetett: – Irkára kell, hát hogyne volna! – Kéne, de ha nincs, hol vegyek?

– No, majd anyu retikülében! – – Csakugyan nincs – suttogta végül, villant fel ekkor a szeme. aztán kitört keservesen:

De a retikülben se volt pénz: – Egy rendes házban legalább száz – Ilyet még nem láttam sose – pengő mindig kell, hogy legyen!

szólt méltatlankodva a kislány – Úgy... száz pengő... – mondtam, mulatva s ahol valaha pénz akadt, és ő folytatta: – Úgy bizony,

eredménytelen huzogatta hiszen mi nem vagyunk szegények! – sorra mind a fiókokat. Ezt hajtogatta makacson,

majd elhallgatott, gyanakodva, hogy mégse rendes ez a ház, s szemében a szomorúságnál nagyobb volt a csodálkozás.

Szabó Lőrinc

1. Felelj a kérdésekre!

Kik a vers szereplői? ________________________________________________________ Milyen kéréssel fordult a kislány az apjához? ______________________________________ __________________________________________________________________________ Min csodálkozott a kis Klára?__________________________________________________ Mire jött rá a kislány a beszélgetésből? __________________________________________

2. Beszéljétek meg, hogy miben hasonlít és miben különbözik ez a vers és az előző történet!

3. Kösd össze a versben a rímelő szavakat! Mit vettél észre?

4. Gyakoroljátok a vers olvasását szerepek szerint!