Page 82 - fogalmazas4.indd

80

A fogalmazási ismeretek összefoglalása

I. A szövegformák

1. Az elbeszélés

Azokat a szövegeket, amelyek eseményekről szólnak, elbeszélésnek nevezzük.

Az elbeszélő fogalmazást színesebbé tehetjük rövid leírásokkal, amelyekben bemutathat-juk a szereplőket, a helyszínt, a történetben szereplő tárgyakat stb.

2. A leírás

Azokat a szövegeket, amelyekben tárgyakat, állatokat, növényeket, tájakat, személyeket mutatunk be, leírásnak nevezzük. Tárgyak bemutatása

Leírásában alakjáról, méretéről, színéről, anyagáról, részeiről stb. írunk. Állatok bemutatása

Külső, belső tulajdonságaik, életmódjuk, szokásaik stb. alapján írjuk le. Növények bemutatása

Élőhelyük, méretük, alakjuk, színük, illatuk, részeik, a részek tulajdonságai, felhasznál-hatóságuk stb. alapján mutatjuk be. Tájak bemutatása

A leíráshoz szempontot választunk. Például egy pontból körülnézve, közelről távolra haladva, távolról közelítve írjuk le, hogy milyennek látjuk. Személyek bemutatása: a jellemzés

A jellemzés a leírás egyik fajtája, amelyben személyeket mutatunk be külső és belső tulajdonságaik, viselkedésük, szokásaik stb. alapján.

3. A hír

A hír egy esemény rövid, tömör elmondása, a helyszín, az időpont és a szereplő(k) pontos megnevezésével.

4. A levél

A levél a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás írásos eszköze.

A leveleket témájuk alapján két csoportba oszthatjuk: hivatalos levélre és magánlevélre. A levél formai jellemzői:  megszólítással kezdődik,

 a gondolatokat írásban közli az írója,  elbúcsúzás, keltezés, aláírás zárja. Az e-mail (ímél): elektronikus levélváltás.

Az üdvözlőlap: Az üdvözlet rövid szövegforma. Általában képeslapra írjuk. A meghívó: A meghívó valamilyen esemény idejét, helyét tartalmazza.

5. A napló

A naplóban egy-egy nap fontos eseményeit írjuk le tömören.

fogalmazas4.indd 80 2/21/11 1