Basic HTML Version
perspektíva:
a festményeken és domborműveken a
tárgyak térbeli látszatát keltő ábrázolási mód. A létre-
jött látszati képet perspektív vagy távlati képnek ne-
vezzük. A kétdimenziós (sík) felületen háromdimen-
ziós (tér-) hatás érhető el.
piktogram:
. Felirat helyett alkalmazott eligazító ábra.
. A képírásban használt jelek neve, melyek egész fo-
galmat jelölnek.
piramidion:
piramiscsúcs.
piramis:
négyszögletes alaprajzú egyiptomi fáraósír.
pillér:
hasáb alakú, négy- vagy sokszög keresztmetszetű
függőleges tartóelem. Építészeti tagolása (lábazat-
törzs-fejezet) és díszítése az oszlopéhoz hasonló.
plasztika:
mintázás, formázás. A szobrászat görög ere-
detű elnevezése.
portikusz:
. Oszlopcsarnok mint önálló épület. . Az
épület főhomlokzata elé épített oszlopos előcsarnok
gyakran háromszögű oromzattal.
prizma:
üvegből készült háromszöghasáb.
propülaia:
díszes, oszlopos kapuépítmény épületcso-
portok előtt.
pülon:
az ókori egyiptomi templomok kapuépítménye.
Két hosszúkás, téglalap alaprajzú, külső oldalán fel-
felé keskenyedő csonka gúla alakú faltömb között el-
helyezett, alacsonyabb kapubejárattal. Felületét leg-
többször domborművekkel díszítették.
realista:
valósághű. Olyan művészeti irányzat, amely a for-
mák természethű ábrázolására törekszik.
rekonstrukció:
helyreállítás, újraépítés. valamit töredé-
kei, maradványai, egykorú rajzok, leírások alapján az
eredeti állapotának megfelelő alakban helyreállítanak
(rekonstruálnak).
rituális:
szertartásos, szertartásszerű.
semleges színek:
a fehér, a fekete és a szürke árnyalatok.
statikus:
egyensúlyban lévő, mozdulatlan.
stilizálás:
valóságos formák díszítőelemekké való egy-
szerűsítése a részletek elhagyásával és a jellegzetessé-
gek kiemelésével.
stílus:
egy művészre, művészi irányzatra vagy egy kor-
szakra jellemző kifejezési mód, kifejezési eszközök
összessége, illetve az irányzat megkülönböztető je-
gyei, amelyekről az illető alkotás felismerhető.
szarkofág:
sírláda, kőkoporsó. Oldalait és tetejét dom-
borművekkel díszítették. A szarkofág görög jelentése
‘húsevő’. Ez azt az ókori elképzelést tükrözi, amely sze-
rint a koporsó végül felfalja tartalmát.
szemöldökgerenda:
ajtók, ablakok felső vízszintes záró-
gerendája.
szimmetria:
részarányosság. A műalkotás részeinek el-
rendezése olyan módon, hogy ezek a részek a szim-
metriatengely két oldalán tükörképszerűen megis-
métlődnek.
színezet:
a színkörön elhelyezkedő színek megnevezése.
sztélé:
szabadon álló, függőleges helyzetű kő- vagy
márványoszlop, amely áldozati ajándékul, felirattáb-
lául vagy síremlékül szolgált az ókori keleti népeknél
és a görögöknél.
talizmán:
olyan tárgy vagy kép, amely a hit szerint átadja
bűvös erejét tulajdonosának, és megóvja viselőjét a
bajtól.
támfal:
. Közvetlenül a falakhoz támaszkodó tömör tám-
pillér. . A földtöltés szilárdságát, stabilitását biztosító fal.
tarka színek:
a színkör tiszta színei és azok derített és
tompított árnyalatai.
telített színek:
a színkör tiszta, szürke tartalom nélküli
színei.
terrakotta:
égetett agyag vagy égetett agyagból ké-
szült tárgy. Az égetés során a terrakotta veszít a tö-
megéből, ezért nem tanácsos túl nagy darabokat
égetni, mert elrepedhet. A nagyobb darabokat több
részre bontva kell kiégetni.
textúra:
a különböző formák felületi minősége (pl.: érdes,
sima, vájatos, repedezett, fényes, matt stb.)
tiara:
mezopotámiai uralkodó fejéke az ókorban.
tóga:
a szabad római férfiak nemzeti viselete. Lepelruha.
A bő redőzésű tóga viselése nyugodt, lassú mozgást
kívánt viselőjétől. varrás nélküli ruhadarab volt, ezért
ahányszor magukra vették, annyiszor lehetett változ-
tatni a redőzés módját.
tompítás:
egy világos szín sötétítése egy sötétebb szín
hozzákeverésével.
tónus:
a színek különböző sötétségű és világosságú árnya-
latai.
torzó:
csonka szobor. Főként emberi törzs sérült végta-
gokkal vagy fej nélkül.
tört színek:
a színek teltségét, tisztaságát, ragyogó hatá-
sát megszüntetjük, ha fehéret, feketét vagy más világos
vagy sötét színt keverünk hozzájuk (derítés, tompítás).
triglif:
három függőleges vájattal ellátott téglalap a dór
templomokon. A gerendák feletti sávban, a fríznek
megfelelő helyen a metopékkal váltakozva látható.
tunika:
ingszerű szabású, különböző hosszúságban ké-
szült női és férfi ruhadarab. A férfiaké térdig, a nőké
bokáig ért. Alsóruhaként viselték.
tümpanon:
antik templomok és klasszicista épüle-
tek homlokzati oromfalán alkalmazott háromszögű
orommező.
usébti:
ókori egyiptomi, múmia alakú fajansz- vagy
kőszobrocska, amit sírokba helyeztek, hogy a halott
helyett dolgozzék a túlvilági életben.
valőr:
színérték. A színek világossági fokozata.
zikkurat
(cikkurát): égi hegy vagy istenhegy. négyszög-
letes alaprajzú, felfelé lépcsőzetesen kisebbedő tég-
lateraszokból álló torony, tetején az istenség szenté-
lyével (csillagvizsgáló). Külső falait zománcos égetett
téglával borították.
képzeletvilaga5_ujtanterv_tartos.indd 110
3/8/13 8: