Az ókori egyiptomi festők a különböző távolságban lévő formá-
kat és jeleneteket nem a valóságos látvány szerint ábrázolták.
A valóságban a közelebbi dolgok nagyobbnak, a távoliak ki-
sebbnek látszódnak (perspektíva*). Az egyiptomiak mellőzték a
perspektíva két fő elvét: a rövidülést és a változatlan nézőpon-
tot. A különböző jeleneteket vízszintes vonallal választották el
egymástól. A valóságban a hozzánk közelebb lévő formákat
vagy közelebb történő jeleneteket az alsó sávba, a távolabbiakat
pedig magasabb sávba festették, de a méretek nem csökkentek
a távolodásnak megfelelően.
A
sávos ábrázolás
alkalmas volt arra is, hogy egy esemény-
sor különböző időszakban történő jeleneteit egy képbe sűrít-
sék. A korábban zajló cselekmények az alsó sávba, a későbbiek
pedig egyre magasabb sávba kerültek.
. Sorold fel
A paraszti élet jelenetei
című
falfestményen ábrázolt mezőgazda-
sági munkákat időrendi sorrendben!
A történet elmesélését az egyipto-
mi sávos ábrázolás jellegzetességei
miatt az alsó sávban kezdd!
. Rajzold le egy kitalált vagy megtör-
tént esemény időben egymást köve-
tő részleteit a sávos ábrázolás szabá-
lyai szerint!
. Sorold fel, melyek a valóságos lát-
ványtól eltérő részletek a
Halastó
című falfestményen!
. Rajzold meg, milyen lenne ugyanez
a halastó a valóságban!
A paraszti élet jelenetei
(Kr. e. körül), falfestmény
Halastó
(Kr. e. körül), thébai falfestmény
A
Halastó
című festményen jól látszik, hogy az egyiptomiak nem
a valóság pontos utánzására fektették a hangsúlyt. A művészek a
maradandóságra, a dolgok változatlanságának bemutatására töre-
kedtek. Az ábrázolás szigorú szabályait követve mindig a lényeget,
a legjellegzetesebb részleteket örökítették meg. Nem azt mutatták be,
ami pillanatnyilag látható, hanem azt, amit tudni kell a témáról és annak
szereplőiről. A festményen a jellemző nézeteik szerint, azaz oldalnézetben
jelentek meg a fák, a halak, a madarak, és a szabályos téglalap alakú halas-
tó is olyan, mintha pont felülnézetből látnánk.
képzeletvilaga5_ujtanterv_tartos.indd 39
3/8/13 8: