Page 130 - 6_Technika_60_BORITOVAL

Basic HTML Version

Feltalálók, tudósok
130
Feltalálók, tudósok
Ampère, André-Marie
[andré mári amper] (1775–1836)
Francia matematikus, fizikus és kémikus. Am­père a mun­kás­sá­gá­val tulajdonkép-
pen egy új tu­do­mány­ágat te­rem­tett: az elektrodinamikát. 1820-ban fedezte fel,
hogy az egyirányú áramok vonz­zák, az ellenkező irá­nyúak pedig taszítják egy­mást.
Nevéhez fűződik az elekt­ro­mág­nes fel­találása. Munkásságának alapját
Christian
Hans Oersted
[krisztian hansz örszted] felfe­dezése adta. 1820 előtt még csak az
acél­mág­nest és a mágnesvasércet ismerték.
Arisztotelész
(i. e. 384–322)
Az óko­ri gö­rög fi­lo­zó­fia leg­kiemel­ke­dőbb alak­ja, a tu­do­má­nyos gon­dol­ko­dás és
rend­sze­re­zés aty­ja.
Arkhimédész
[arkhimédész] (i. e. 287–212)
Gö­rög ma­te­ma­ti­kus, fi­zi­kus, fel­ta­láló. Leg­je­len­tő­sebb tech­ni­kai al­ko­tá­sai: csi­ga­sor,
eme­lők, ha­jí­tó­szer­ke­ze­tek.
Babbage, Charles
[csárlz bebidzs] (1791–1871)
Két szá­moló­gé­pet fej­lesz­tett ki, a dif­e­ren­cia­gé­pet és az ana­li­ti­kus gé­pet.
Bell, Alexander Graham
[alekszander gréem bel] (1847–1922)
A telefon feltalálója. 1875–1877 között három sza­ba­dal­mat nyújtott be a telefonra.
Meg­ala­pí­tot­ta a Bell te­le­fon­tár­sa­sá­got, és megalapozta az ame­ri­kai te­le­fon­gyár­tást.
Blériot, Louis
[luiz blerjo] (1872–1936)
Fran­cia mér­nök, a re­pü­lés egyik út­tö­rő­je. 1909-ben át­re­­pül­te a La Manche csa­tor­nát.
Edison, Thomas Alva
[tomasz elva edizon] (1847–1931)
Világhírű amerikai feltaláló. Megközelítőleg 1000 sza­ba­dal­ma van. 1878-ban a
hengeres fo­no­grá­fot, 1879-ben az izzólámpát sza­ba­dal­maz­tatta.
Faraday, Michael
[májkl feredéj] (1791–1867)
Min­den idők egyik leg­na­gyobb kí­sér­le­ti fi­zi­ku­sa. Egyik leg­je­len­tő­sebb ered­mé­nye:
a mág­ne­ses tér meg­vál­to­zá­sa fe­szült­sé­get hoz lét­re a te­kercs­ben. Ez az elektro-
mágneses in­duk­ció je­len­sé­ge.
Ford, Henry
[henri ford] (1863–1947)
Amerikai üzletember és feltaláló, a Ford-gyár ala­pí­tó­ja, az autóipar, a futószalagos
gyártósor és a modern tö­meg­ter­me­lés egyik úttörője. 1885-ben egy detroiti gép­
gyár­ban dolgozott, motorok javításával foglalkozott. 1893-ban meg­épí­tet­te első
gépkocsiját, amelyet kvad­ri­cik­lin­nek nevezett el. 1908-ban indította el az első so­
ro­zat­gyár­tást. Járműve a világhírű T modell. Ebből a mo­dell­ből 15 milliót gyártot-
tak, igazi nép­autóvá vált.
Giffard, Henry
[anri zsifár] (1825–1882)
Az el­ső gép­erő­vel moz­ga­tott, fél­me­rev lég­ha­jó épí­tő­je. 1852-ben be­mu­ta­tott lég­
ha­jó­ja 10 km/óra se­bes­sé­get ért el.
Goldstine, Herman Heine
[herman heine gold­sz­tin] (1913–2004)
Amerikai matematikus és informatikus,
Neu­mann Já­nos­sal
együtt az ENIAC számí-
tógép fej­lesz­tője.
6_Technika_60.indd 130
2013.07.25. 7:2