Page 131 - 6_Technika_60_BORITOVAL

Basic HTML Version

Feltalálók, tudósok
Huygens, Christiaan
[krisztian höjhensz] (1629–1695)
A tu­bus nél­kü­li táv­cső, az in­ga­óra fel­ta­láló­ja, a lég­szi­vattyú tö­ké­le­te­sí­tő­je, aki a szö­
kő­kút víz­szi­vattyú­já­nak mű­kö­dé­sét a lő­por rob­ba­ná­si ener­giá­já­val kí­ván­ta meg­
való­sí­ta­ni.
Daidalosz és Ikarosz
Gö­rög mi­toló­giai alakok, apa és fia. Viasszal ra­gasz­tott szár­nya­kon me­ne­kül­tek el
Kré­tá­ról, de Ikarosz túl kö­zel re­pül­t a Nap­hoz, a viasz megol­vadt, és ezért a ten­ger­
be zu­han­t.
Jedlik Ányos
(1800–1895)
Fi­zi­kus, egye­te­mi ta­nár. 1830-ban épí­tet­te meg „vil­lám­de­le­jes for­gony” el­ne­ve­zé­sű
elekt­ro­mos mo­tor­ját. 1856-ban ké­szí­tet­te el ősdi­na­mó­ját, az„egy­sar­ki vil­lám­in­dí­tót”.
Johnson, Isaac Charles
[ájszek csárlsz dzsonszon] (1811–1911)
Brit cementgyáros, 1844-ben előállította az el­ső valódi, mai értelemben vett port­
land­ce­men­tet.
Kahn, Herman
[hörmön kan] (1922–1983)
Jö­vő­ku­ta­tó, a Hud­son In­té­zet mun­ka­tár­sa, a nép­sza­po­ru­lat és a ter­me­lé­keny­ség
nö­ve­lé­sé­nek prob­lé­má­já­val fog­lal­ko­zott.
Kandó Kálmán
(1869–1931)
A villamosvasúti rendszer kidolgozója. Mo­to­ro­kat és ge­ne­rá­to­ro­kat fejlesztett.
Leibnitz, GottfriedWilhelm
[gotfríd vilhelm lej­bnic] (1646–1716)
Ter­mé­szet­tu­dós, ma­te­ma­ti­kus. Kiegé­szí­tet­te és to­vább­fej­lesz­tet­te
Pas­cal
gé­pét,
amely így már négy mű­ve­let el­vég­zé­sé­re vált al­kal­mas­sá.
Leonardo da Vinci
[leonardo da vincsi] (1452–1519)
A re­ne­szánsz is­mert egyé­ni­sé­ge, fes­tő, szob­rász, épí­tész, ter­mé­szet­tu­dós. Fel­jegy­
zé­seit tit­kos­írás­sal ké­szí­tet­te, ame­lyet csak 300 év után tud­tak meg­fej­te­ni. Fon­to­
sabb ta­lál­má­nyai: láng­ke­men­ce, bú­vár­ha­rang, lánc, föld­fú­ró.
Lilienthal, Otto
[otto liliental] (1848–1896)
Vi­tor­lá­zóre­pü­lé­si kí­sér­le­te­ket vég­zett (testvé­ré­vel együtt), és el­mé­le­ti útonmegala­
po­zott mo­del­le­ket épí­tett. 1874-ben egyik mo­dell­je 50 m-t re­pült. Fon­to­sabb ta­
lál­má­nyai: az össze­csuk­ha­tó szár­nyú gép, a csű­rő­kor­mány.
Marconi, Guglielmo
[guljelmó markóni] (1874–1937)
Olasz feltaláló. Rádióhullámokkal már 1895-ben el­kez­dett foglalkozni. 1896-ban
szabadalmi leírást adott be a drót ­nél­kü­li távíróról. Vele egy időben
Popov
is ugyan­
ezt az eredményt érte el. 1909-ben fizikai Nobel-díjat ka­pott.
Montgolfier, Jacques-Etienne
[zsak etjen mon­golfjé] (1745–1799)
Joseph Michel
[zsozef misel] (1740–1810)
Bal­lon­kí­sér­le­te­ket vé­gez­tek. A bal­lo­no­kat me­leg le­ve­gő­vel töl­tötték meg. 1783-
ban mu­tat­ták be elő­ször bal­lon­ju­kat, amely mintegy 300 m ma­gas­ra szállt. Ver­
sailles-i be­mu­ta­tó­ju­kon lég­gömb­jük már 8 km utat tett meg. Az irá­nyít­ha­tó­ság
prob­lé­má­ját nem tud­ták megol­da­ni.
Morse, Samuel Finley Breese
[szemjuel finli bríz mórsz] (1791–1872)
Amerikai rajztanár, aki elektromos jelek egy vezetéken való továbbításának prob-
lémájával foglalkozott. Ké­szü­lé­két 1838-ban sza­ba­dal­maz­tat­ta. A készülék egy
perc alatt 80 betűt to­váb­bí­tott.
6_Technika_60.indd 131
2013.07.25. 7:2