Page 132 - 6_Technika_60_BORITOVAL

Basic HTML Version

Feltalálók, tudósok
132
Neumann János
[najman] (1903–1957)
Tu­dós, fel­ta­láló, bal­lisz­ti­ká­val, hid­ro­di­na­mi­ká­val és já­ték­el­mé­let­tel fog­lal­ko­zott.
1944-től ak­tí­van részt vett az EDVAC (Elect­ro­nic Discrete Variable Automatic Com­
pu­­ter) tí­pu­sú szá­mí­tógép ki­fej­lesz­té­sé­ben. A tá­rolt prog­­ram el­vét ő fo­gal­maz­ta
meg elő­ször.
Pascal, Blaise
[blez paszkál] (1623–1662)
Ma­te­ma­ti­kus, fi­zi­kus, aki 1642-ben szá­mológé­pet szer­kesz­tett. A szá­moló­gép me­
cha­ni­kai el­ven mű­kö­dött, és összeadás­ra, va­la­mint ki­vo­nás­ra hasz­nál­ták.
Pollák Antal
(1865–1943)
Vi­rág Jó­zsef­f el
együtt 1895-ben sza­ba­dal­maz­tat­ta gyors­­táv­író­ját. A be­tű­ket fény­
su­gár ír­ta fényér­zé­keny pa­pír­ra. A sza­la­gok to­váb­bí­tá­sá­ra szol­gáló per­fo­rá­lás­hoz
gé­pet szer­kesz­tett.
Popov, Alekszandr Sztyepanovics
(1859–1905)
Orosz tu­dós, aki az elekt­ro­mág­ne­ses hul­lá­mo­kat vizs­gál­ta. Az an­ten­na fel­ta­láló­ja.
1894-ben meg­épí­tet­te adó- és ve­vő­ké­szü­lé­két. Vi­har­jel­ző ké­szü­lé­ket ter­ve­zett és
ké­szí­tett.
Puskás Tivadar
(1844–1893)
A bécsi műegyetemen szerzett diplomát. Az USA-ba uta­zott, és
Bell,
majd
Edison
mun­ka­tár­sa­ként dol­go­zott. Ter­vei alapján 1879-ben lé­te­sí­tet­ték a párizsi te­le­fon­
köz­pon­tot. 1881-ben ve­ze­té­ken közvetít egy ope­ra­elő­adást. Ezzel meg­al­kot­ta a
telefonhírmondót, a rádió ősét.
Schwarz Dávid
[svarc] (1850–1897)
A könnyű­fém­ből ké­szült kor­má­nyoz­ha­tó lég­ha­jó egyik fel­ta­láló­ja. Kí­sér­le­teit az
orosz cá­ri ud­var­ban vé­gez­te.
Zep­pe­lin
meg­vá­sá­rol­ta Schwarz öz­ve­gyé­től lég­ha­jó­ja
terv­do­ku­men­tá­ció­ját.
Schickard, Wilhelm
[vilhelm sikárd] (1592–1635)
Német matematikus, az első mechanikus szá­mológép meg­al­ko­tó­ja. A csillagász
Johannes Kep­lernek írt le­ve­lei­ben álló leírások alapján 1960-ban az IBM el­ké­szí­tet­
te gépének működő mását.
Volta, Alessandro Giuseppe
[áleszandro dzsu­zeppe volta] (1745–1827)
Olasz fi­zi­kus, aki 1800-ban ké­szí­tet­te el az el­ső iga­zi gal­ván­ele­met (Vol­ta-elem).
Réz- és cinkle­me­ze­ket he­lye­zett egy­más fö­lé, ame­lyek kö­zé ún. elekt­ro­litol­dat­tal
ned­ve­sí­tett pa­pír­la­po­kat vagy szö­vet­la­po­kat tett.
Watt, James
[dzséjmz vat] (1736–1819)
Az el­ső iga­zán hasz­nál­ha­tó gőz­gép ki­fej­lesz­tő­je (1769). 1781-ben sza­ba­dal­maz­
tat­ja gőz­gé­pét, amely már for­gómoz­gást hoz lét­re. Új gé­pét, a ket­tős mű­kö­dé­sű
gőz­gé­pet 1784-ben sza­ba­dal­maz­tat­ja. Ne­vé­hez fű­ző­dik a cent­ri­fu­gál­sza­bály­zó (re­
gu­lá­tor) al­kal­ma­zá­sa is.
Wright, Orville
[orvil rájt] 1871–1948),
Wilbur
[vilbör] (1867–1912)
A re­pü­lés­tör­té­net kiemel­ke­dő alak­jai. Vi­tor­lá­zó, majd mo­to­ros gé­pet épí­tet­tek.
1903. de­cem­ber 17-én 3 m ma­gas­ra emel­ték gé­pü­ket 12 má­sod­per­cen át. 1908-
ban már 120 km-t re­pül­tek két és fél óra alatt.
6_Technika_60.indd 132
2013.07.25. 7:2