Basic HTML Version
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TECHNIKA
86
MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ
Az ember szükségletei kielégítése érdekében lakásokat-épületeket létesít, berende-
zéseket-gépeket készít, elektromos kapcsolásokat tervez, rajzol, és meg is valósítja
őket. A technikai termékek elkészítési folyamata összetett és különböző, de nagyon
sok mozzanat azonos. Minden technikai tevékenység felbontható:
•
tervezésre
•
kivitelezésre
•
üzemeltetésre.
Kik végzik a tervezést az épületek, lakások, gépek esetében? Milyen szempontokat kell
a tervezésnél figyelembe venni? Hogyan készítik a terveket? Mit tartalmaz egy tervrajz?
Kik végzik a kivitelezést az épületek, lakások, gépek esetében? Ki szervezi meg a kivi-
telezést? Hol készítik a különböző termékeket: építőanyagokat, fémeket, bútorokat?
Honnan tudja az eszközöket, gépeket üzemeltető személy, hogyan kell használni a
berendezést? Honnan szerzed az információt a robotgép, a televízió, a kerékpár, az
automata mosógép használatához?
Milyen általános baleset-megelőzési szempontokat kell figyelembe venni a gépek,
berendezések működtetésekor?
A technikai eszközök (tárgyak, berendezések) tervezése, kivitelezése és üzemelte-
tése során elengedhetetlen a műszaki rajzok ismerete. A műszaki rajzok információi
alapján rögzítjük elképzeléseinket, készítjük el tárgyainkat, és ismerjük meg a műkö-
dő berendezéseinket.
A
műszaki rajz
alapelemeit már az alsó tagozatban megismertük, és ötödik év-
folyamon is alkalmaztunk különböző rajzokat. Ha a műszaki rajzon egyetlen testet
vagy alkatrészt ábrázolunk, munkadarabról vagy
műhelyrajzról
beszélünk. Ha több
részből álló tárgyat ábrázolunk,
összeállítási
rajzot
készítünk.
A
vetületi ábrázolás
főbb szabályait már ismerjük. A vetületi képeket általában
méretezzük, szükség esetén különleges ábrázolásokkal (metszet, jelképes ábrázolás)
is kiegészítjük. Ilyen kiegészítéseket láthattunk az épületek és a lakások ábrázolásánál
is. Ezek értelmezéséhez magas szintű
rajzolvasási ismeret és térszemlélet
szükséges.
Az
axonometrikus ábrázolást*
egyszerű tárgyak esetén alkalmazzuk. Az axono-
metrikus ábrák
térbeli jellegűek,
ezért
szemléletesek.
Két fontos típusát mutatjuk be:
• ferdeszögű axonometria:
az egyik
tengelyre a valóságos nagyság felét
mérjük fel, a másik két tengelyre az ere-
deti méreteket (a tengelyek által bezárt
szögek: 90°, 135°, 135°);
• egyméretű axonometria:
minden ten-
gelyre a valóságos méretet mérjük fel (a
tengelyek által bezárt szög 120°).
1:2
1:1
1:1
1:1
1:1
1:1
6_Technika_60.indd 86
2013.07.25. 7:1